A sikertelen emberek meg vannak győződve arról, hogy a sikeresek valamilyen különlegességnek köszönhetik az átlagon felüli eredményeiket, esetleg jó helyen voltak a jó időben, vagy szimplán csak loptak, csaltak és hazudtak, és úgy lettek sikeresek.

A valóság az, hogy semmi rendkívüli nincsen a sikeres emberekben, csupán annyi, hogy bizonyos dolgokat másképp csinálnak. Sokan ezt nem hiszik el, ezért összeírtam azokat a tényezőket, amik – szerintem – szükségesek a sikerhez. Van benne egy kis csavar, ugyanis ez egy „mit ne csinálj” típusú lista. Talán így könnyebb megjegyezni.

A sikertelen ember 10 jellemvonása:

1. Képtelen jól beosztani az idejét.

A sikertelen ember kezéből kicsúszik az idő. A jó időgazdálkodáshoz azonban nem kell Nobel-díjasnak lenni, az alapok nagyon egyszerűek. Nem a meglevő feladatainkat kell begyömöszkölni a 24 órába, hanem (1) megállapítani az értékrendünket, (2) pontosan meghatározni a céljainkat, (3) meghatározni a célok között prioritásokat, és (4) az ezek alapján meghatározott feladatokat beletenni a napi időgazdálkodásunkba.

A legtöbb ember nem tudja mit akar, ezért összevissza rohangál, mint pók a falon. Még ha tudja is a céljait, nincs elég fókusza ahhoz, hogy kizárólag azokon dolgozzon, ezért szétesik az ideje. Akkor aztán bepánikol, elkezdi a “gyömöszkölést” mechanikusan erőltetni, közben a megoldás valahol máshol van.

2. Cselekedetei nem kapcsolódnak a céljaihoz.

Minél jobban összhangban vannak a céljaink és az értékrendünk, annál nagyobb lesz az önfegyelmünk és a motiváltságunk. Ha nincs összhang, akkor nem leszünk motiváltak, és nem érdekel – mélyen legbelül -, hogy mennyire céltudatos és szervezett az életünk. A felszínen és szavakban persze megy a munka, sőt, minden perc ki van töltve, de kb. olyan hatékonysággal, ahogy a kiskutya kergeti a saját farkát.

3. Nem elkötelezett a minőség iránt.

A feleségemnek a múlt héten részleges bokaszalag szakadása volt, és SOS bevittem szombat este a János kórház baleseti ügyeletére. Na, ezt nem kellett volna. Nagyjából 30-35 év időutazás a múltba. Lepukkant épületek, selejtes bútorok, őskori műszerek és apatikus személyzet.

Régóta tudom, hogy az állami egészségügy nem egyszerű, de ennyire motiválatlan, modortalan és rossz hozzáállású embercsoporttal már rég találkoztam. Egy csomó dolgot pénzzel rendbe lehet rakni, de a legfőbb probléma nem ez volt, hanem az attitűd. Ahogy Zorán énekli: „langyos a sör, de nekünk így is jó”.

Amikor rosszak a körülmények, akkor is törekednünk kell a maximális minőséget kihozni a helyzetből. Ha nem ezt tesszük, akkor a vetés-aratás törvénye szerint a saját életünk sem lesz olyan minőségű, amilyet szeretnénk.

4. Önkorlátozó a gondolkodása.

A sikertelen ember tele van önkorlátozó hiedelmekkel, mint „túl öreg vagyok”, „nincs diplomám”, „tehetségtelen vagyok”, stb. Mivel azonban a sikert először fejben kell megteremteni (elképzelni), ezért ezek a gondolatok előbb-utóbb önmegvalósító próféciákká válnak, és szabotálják a sikerünket.

5. Apátiában él.

Ha fiziológiás eredetű depressziód van, akkor kezeltesd. De ha egyszerűen csak rossz a kedved, és utat engedsz a parttalan apátiának, akkor egyszerűen csak ne csináld, és pont. A sikeres emberek közös jellemvonása, hogy szenvedélyt éreznek az iránt, amit csinálnak. Enélkül nagyon nehéz. Rengeteg technika van a negatív gondolatok és érzelmek semlegesítésére a „mintha” elvétől a „vezérhangya elfogásáig”; nézz utána és tanuld meg őket.

6. Kifogásgyártó kisiparos.

Lásd 4. pont, csak ez nem magunkra vonatkozik, hanem a körülményekre: „válság van”, „rossz a kormány”, „ebben a szakmában nem lehet többet keresni”, stb. Sokan olyan ügyesen gyártják ezeket, mintha OKJ-s tanfolyamon sajátítanák el a módszertant. Logikusan levezetik a tényeket, magukat pedig realistának látják. A valóságban azonban nincsen pozitív vagy negatív realitás, mert az mindig semleges; tőled függ, hogy mit látsz bele. A kifogásgyártás tehát óriási öngól.

7. Modortalan.

A 21. században a siker kulcsa az érzelmi intelligencia. Ennek Goleman szerint 5 része van: önismeret, önkontroll, önmotiváció, empátia és emberi kapcsolatok kezelése. A sikertelen ember majdnem mindig „suttyó” is, vagyis alacsony szintű az EQ-ja. Mivel azonban „nem tudom, hogy nem tudom” szinten van, fogalma sincsen, hogy mit csinál.

A megoldás az lenne, hogy iskolában tanítanák az érzelmi intelligenciát, és így tömegek tudnák elsajátítani. Neked volt ilyen tantárgyad? Nekem nem, tudom viszont hol van Rio de Janeiro, ami eddig rendkívül praktikusnak bizonyult a mindennapokban :-).

8. Halogat ezerrel.

Lásd első pont. A halogatás első számú oka, hogy nem vagy motivált, mert nem látod, hogy ez az egész hogyan fog a céljaidhoz elvezetni. Van persze sok más ok is, de először ezt kell rendbe tenni.

9. Beszél, de nem cselekszik.

Rengeteg emberrel találkozom, aki vég nélkül hablatyol múltbeli sikereiről, valamint vadabbnál vadabb tervekről, amit meg fog valósítani – majd egyszer -, de a jelenben racionalizál, kifogást keres és csak ül egy helyben. Főleg pedig nyomja a szöveget, aminek része az is, hogy szerinte más emberek csak dumálnak, és nem csinálnak semmit. Hihetetlen; olyan kicsit, mint egy Benny Hill show. A megoldás: szöveg nélkül egyszerűen csak csinálni kell.

10. Nem érti a problémák lényegét.

Az élet lényege a belső fejlődés. Fejlődni csak és kizárólag problémák – feladatok, kihívások – megoldásával lehet. A sikertelen ember következetesen igyekszik megszabadulni a problémáitól, ami óriási hiba. Nem tapsolunk a problémáknak, de kellenek. Ahogy Norman Vince Peale mondta: „Az élet ajándékait problémákba csomagolják. Minél nagyobb a probléma, annál nagyobb az ajándék is.”

A legfontosabb a fenti 10 ponttal kapcsolatban az, hogy a sikeres emberek a legtöbb esetben egyáltalán nem különlegesek, csak megtanultak néhány sikerpszichológiai alapelvet alkalmazni a gyakorlatban. Ha megtanulod ezeket, te is ugyanilyen sikeres leszel. Tényleg ilyen egyszerű.