Önbecsülés probléma: In memoriam Jobs, Komár, Kristel
A magas önbecsülés rendkívül fontos szerepet játszik életünkben. Sokat írtam már erről, ezen a héten azonban két olyan haláleset is történt a sztárvilágban, ami újra ráirányította a figyelmemet az önbecsülés fontosságára.
Ugyanazon a napon – október 17-én – hunyt el Amszterdamban a hetvenes évek Emmanuelle filmjeinek főszereplője, Sylvia Kristel, Budapesten pedig a magyar Elvis, Komár László. Kristel 60, Komár 68 éves volt.
Mindkettőjüket a rák vitte el, ami felidézett egy harmadik halálesetet, ami tavaly októberben történt. Az Apple alapítója, a Macintosh, az iPhone és az iPad megálmodója, Steve Jobs pontosan egy éve halt meg, szintén rákban. 56 évet élt.
Ami a három esetet kísérteties módon összeköti:
- önbecsülés probléma,
- az ebből fakadó kompenzációs viselkedés, majd pedig
- a büntetésként kapott betegség.
Vizsgáljuk meg először az önbecsülés problémát!
Az alacsony önbecsülés 10 tünete
Ha legalább három egyidejűleg fennáll, akkor nagyon valószínű az önbecsülés hiánya:
- Erőtlen testbeszéd.
- Elhanyagolt külső.
- Dicsekvés.
- Önszabotázs.
- Kalandkereső életmód.
- Szenvedélybetegségek.
- Mások kritizálása.
- Pesszimizmus.
- Félénkség (ha introvertált típus).
- Agresszivitás (ha extrovertált).
Komár László
Nézzük először Komár Lászlót! Előrebocsátom, hogy – önbecsülés ide, önbecsülés oda – elvakult Komár-rajongó vagyok, imádom a zenéjét; a Fehér hold, a Mondd, kis kócos, és a többi sláger nekem 1980/81-et idézi, amikor negyedikes gimis voltam, és tombolt a Hungária által gerjesztett rock’n’roll őrület. Szóval fiatalság, buli, csajok és Fanta (az első fele biztosan igaz).
Sajnos azonban Komár, az ember, már nem ennyire idilli. Ötször nősült (önszabotázs), bántalmazás miatt kislányának anyja távoltartásit kért ellene (agresszivitás). Újra meg újra eldicsekedett hódításaival (dicsekvés), és a kétezer nővel, akivel élete során lefeküdt (szex addikció).
Mindenkit gátlás nélkül kritizált; egy nyilatkozatában például elmondta, hogy Fenyő Miklós szerinte nem is tud énekelni, ami nyilvánvaló képtelenség. Azt élvezte a leginkább, amikor úgy beszólhatott a nőknek, hogy azok kiborultak és sírva fakadtak. Ez a viselkedés (fő oka az önbecsülés hiánya) egyébként egy archetípus (a szadisztikus-szarkasztikus nehéz ember), akiről egy korábbi blogbejegyzésben itt írok.
Steve Jobs
Másik példánk, Steve Jobs – az innovatív zseni -, még különcebb volt, még életrajzírója, Walter Isaacson szerint is. Néhány idézet a visszaemlékezésekből (az önbecsüléshiány tüneteit most már valószínűleg be tudod azonosítani):
- Rettegtek tőle a munkatársai és a beosztottai.
- Szándékosan mozgássérülteknek fenntartott helyen parkolt éveken keresztül.
- Ha beszállt egy liftbe, a kollégái inkább kiszálltak és gyalog mentek.
- Kiszámíthatatlan volt és rapszodikus.
- A legkisebb dologért is kirúgott embereket.
- Rendszeresen azzal dicsekedett, hogy ő Steve Jobs, és ezért neki mindent szabad.
- A DNS-teszt ellenére letagadta, hogy a lányának ő az apja; hagyta, hogy segélyen éljenek.
- Dollármilliárdosként soha életében egy centet nem adakozott.
- Sem a család, sem a barátság nem volt szent számára; pénzügyekben a saját üzlettársát, Steve Wozniakot is átverte.
És a lista vég nélkül folytatódik. Ex-mérnökként csodálom, magánemberként viszont…
Sylvia Kristel
Harmadik példánk, Sylvia Kristel az Emmanuelle sikerét soha nem tudta megismételni, és ebbe szép lassan tönkrement. Rossz pénzügyi döntésektől a veszekedés miatti vetélésig vég nélkül lehetne sorolni az önszabotázst, amit élete során elkövetett. Kőkemény kokain- és nikotinfüggőség, elhibázott házasság, válás, anyagi csőd és alkoholizmus kísérte végig egész életét. Mind-mind az alacsony önbecsülés klasszikus tünetei.
————————————————————————————————————————————
Végül: hogyan jön a képbe a betegség? Sokszor előfordul, hogy hiú, öntelt, arrogáns emberek jellemhibáinak kigyógyítására csak valamilyen személyes tragédia által okozott bánat képes. A görög tragédiák szinte mindegyike erről szól. Az ókori görögöknek az ilyen viselkedésre volt egy külön szavuk is, a hybris (hübrisz).
Az ókori Rómában tisztában voltak az ilyen viselkedés veszélyeivel. A diadalmenetben, a győzedelmes császár mögött a harci szekéren mindig ott állt egy rabszolga. Egyedüli feladata az volt, hogy az istenek fiának a fülébe súgja: „Hominem te memento!” Vagyis: „Emlékezz: te is csak ember vagy!”
Jobs, Komár, Kristel: három kiemelkedően tehetséges ember, akik nem tudták kezelni az önbecsülés problémáik következményeként fellépő hübriszt, és ez az életükbe került.
És ez igaz tágabb értelemben is: amikor megmagyarázhatatlan, látszólag minden különösebb ok nélküli betegséggel találkozunk, biztosra vehetjük, hogy azt az érintett személy idézte elő viselkedésével vagy gondolkodásmódjával. Az orvostudomány jelenleg még nem tárta fel pontosan ennek a jelenségnek a hatásmechanizmusát, de valószínűleg rövidesen ez az idő is el fog jönni.
Mit tanulhatunk mindebből? A legfontosabb tanulság az, hogy figyeljük saját viselkedésünket, és ha felfedezzük magunkon az önbecsüléshiány 10 tünetét, akkor igyekezzünk minél gyorsabban változtatni. Ha figyelmen kívül hagyjuk a jeleket, drága árat fizethetünk érte.
Kőkemény igazság.
Tanulni,tanulni,tanulni
Az ismetlés pedig a tudás anyja.
Köszönom
Kedves Tibor!
Köszönöm, hogy ezt leírtad!
Bizony, sajnos még ma sem tanulják meg sokan,hogy az életet ajándékba kapták,amit tiszteletben kell tartani, örülni neki és becsülni örökké!
Az önbecsülést nem tanulni kell, odafigyelni őszintén magadra és környezetedre, hogy legyen mit becsülni.
Furcsa, hogy olyan embereket kritizálsz, akiknek a sikerét soha meg sem fogod közelíteni…
Talán azért, kedves Károly, mert az én értelmezésemben nem voltak sikeresek. Mielőtt megkérdezed, miért, erről szólt a cikk. Üdvözlettel, KT
Tibor,
Régóta olvasom a leveleid, és gondolataidat, és egy ideje már megfogalmazódott bennem, hogy leírjam ami bennem van. Szeretném úgy írni, hogy befogadható legyen, mert azt szeretném megmutatni, rám milyen hatással van.Nagyon rossz érzés olvasni azt a 10 tünetet, amiből szerinted ha 3 megvan az alacsony önbecsülésre vall. Szerintem ezek közül egyik sem jó vagy rossz, mint a legtöbb dolog az életben, nem jók vagy rosszak. Mi magunk megítélése dönti el, hogy minek tekintjük. Szerintem ha van belső engedélyem, akkor ezek közül bármelyiket elfogadhatónak és szerethetőnek tarthatom magamban.Ezek közül én mindegyikkel időszakosan vagy rövid időre de rendelkeztem/rendelkezem. Az én valóságomban az életünk folyamatos változás, és abban az is benne van, hogy megélem ezeket, és egyszerűen nem megítélem magam miatta, hanem megnézem, hogy mit élek meg alatta, és miért teremtettem magamnak. Szerintem az utal alacsony önbecsülésre, hogy megítélek bárkit is, azért, mert valami olyat tesz, ami nekem nem elfogadható, vagy számomra nem engedélyezett. Gondoltam ezt leírom neked, már régóta bennem van. Feliratkoztam a mailekre, önbizalom témában, mert vannak olyan énállapotaim, amikor kevesebbet élek meg mint szeretném, és nem örülök, hogy olyanokat olvasok folyamatosan, hogy miért ítéljem meg magam. Az önbizalmat szerintem azzal tudom a legjobban erősíteni, ha elfogadom és szeretem magam olyannak amilyen vagyok, hiszen a feltétel nélküli szeretet kéne pótoljuk, amit a szülőktől nem kaptunk meg. Tehát, ha megítélem magam, hogy ha az a 10 pont fent áll amit írsz, akkor alacsony az önbecsülésünk azzal csak tovább rontom a helyzetet. Ezt szerettem volna veled megosztani.
Frici
Kedves Frici!
Sokan ítéletnek veszik a tényeket.Szó sincs erről.
A tény az tény.
Tény, hogy a fentebb leírt 10 tünet alaposan igaz a magyarra. Sajnos.
Magamra is igaz belőle néhány, de hogy felfedeztem ezt, inkább örülök, mert akkor van esélyem megszabadulni tőle, ha veszem a fáradságot, és ráálok a helyes útra.
És az önismeretben nemcsak az jó, hogy felismerünk általa saját magunkat akadályozó tényezőket, hanem tapasztaltabb emberek leírják a megoldást, a gyógyírt a problémára.
Csak rajtunk múlik kihasználjuk-e a lehetőséget.Ha igen, a látható szinten is hamarosan beindul a változás.
Ha nem, az azt jelenti, hogy lusták vagyunk, halogatunk, mert még az első lépést sem tesszük meg, mindenféle okokra hivatkozva.
Úgyhogy szerintem az önismeret jó. Már óvodás korban kellene kezdeni az életre való felkészülést.
Mert a mai generáció főleg nem kapott ilyen irányú tanítást, ezért még egyszerűbb élethelyzetben is áll az ember, mint bálám szamara, és nem találja a meoldást. Ami még rosszabb, nem is keresi, mert megszokta a panaszkodást, és azt, hogy megbeszélni szereti a problémákat, és nem megoldani.
Az ilyen ember ugyanis ha nem beszélhetne a problémáiról, nem volna más témája.
És most nem voltam negatív, de ezek a tények.
Nálam az okoz problémát, hogy vannak körülöttem olyan személyek, akik valóban nem akarnak ilyesmivel foglalkozni.
Ilyen lehúzó környezetben nehéz a fejlődés.
Ez ráillik a nehéz emberek fejezetre a könyvben. Ekég sok munkát kíván az, hogy ne befolyásoljon a környezetünk negatívan.
De nem szabad feladni.
Nekem nagyon tetszenek az írások.
És igazat adok a Tibornak abban, hogy a tehetségekkel megáldott ember a magánéletben bizony sokszor boldogtalan.
Tudjátok, sokszor egy sztár nem tudja levetni a színpadon kívül a sztárallűrjeit.
A színpad és a magánélet két dolog,egyiket el kell választani a másiktól.
Akiknek ez sikerül, a képességeiket kihasználva a munkájuk azonos a hobbijukkal.
A magánélet viszont másról szól.
És igen, ehhez egy jól felépített, tudatos személy szükséges.
Sokan jó mintákat kaptak otthon, nekik sikerül is.A többiek vagy kettősségben élnek, vagy felismerik, hogy valami nincs rendben, és elkezdik felépíteni önmagukat.
Kedves Tibor!
“Igyekezzünk minél gyorsabban változtatni” – De hogyan?
Mi a megoldás az önszabotázsra?
Régi a cikk, de reménykedem, hogy érkezik válasz.
Köszönöm.