Miért nyert Oscart Juliane Moore?
Pár napja volt a filmes világ leginkább várt eseménye, az Oscar-díj átadás. Mint lelkes filmrajongó, hosszú évek óta figyelem a ceremóniát, mert a látványos külsőségek kulisszái mögött hatalmas drámák zajlanak, és a sikerről többet lehet tanulni néhány óra alatt, mint egy könyvtárnyi önfejlesztő irodalomból.
Idén négy jelölés után most az ötödiket végre aranyszobrocskára váltotta az egyik kedvencem, Julianne Moore. Kirobbanóan tehetséges színésznő, ugyanakkor nincsenek botrányai, egyszerűen csak teszi a dolgát, mégpedig kiválóan, immár több évtizede.
A legjobb film kategóriájában a Birdman nyert, amit néhány hete mi is elmentünk megnézni. Szenzációs film, bár kicsit sokkoló. A port.hu-n még mindig vígjátékként van fent, ami vélhetően sokakat megtéveszt, és ennek köszönhető az alacsony, 7,6-os értékelés is. A film ugyanis kőkemény dráma egy süllyesztőbe került filmsztárról, aki tengernyi problémája ellenére egy színpadi szereppel újra felverekszi magát a csúcsra.
A Birdland bukéját többek között az adja, hogy az a Michael Keaton játssza a főszerepet, (mellette Edward Norton is szenzációs) aki a 90-es évek elején a Batman sorozattal futott be, majd ezt követően jellegtelen filmek tucatjaiban játszott, és gyakorlatilag leírta a szakma. Most újra a csúcsra jutott; ő ugyan nem kapott Oscart, de a film és a rendező igen, ami reflektorfénybe állította Keaton briliánsan zakkant játékát is.
A két színészóriás kapcsán egy kicsit elméláztam a kitartás fontosságán. Nagyobb verseny talán sehol nincs a világon, mint Hollywood álomgyáraiban. Ők ketten mégis megcsinálták. Miért? Mit tudunk a sikerükből tanulni?
Bármely területről is legyen szó, a kitartás képességét a gyakorlatba ennek az öt pontnak az alkalmazásával tudjuk átültetni:
1. Pontosan tudd, hogy mit akarsz.
Ma minden területen óriási a verseny. Minél hamarabb kötelezzük el magunkat egy bizonyos szakma mellett, annál gyorsabban fognak jönni az eredmények. Minimum 7-8 év kell, amíg valaki jó lesz egy területen, és 10-15 év, amíg eléri a kiválóságot. Ha nem tudod, mit akarsz, és ugrálsz a különböző területek között, az radikálisan csökkenti a kiugró siker valószínűségét.
2. Szeresd azt, amit csinálsz.
Az igazán sikeres emberek nem a külső elismerés miatt űzik a szakmájukat, hanem mert imádják, amit csinálnak. A pénz, a kitüntetés és a dicséret csak „extra bónusz”. Ha belül elégedett vagy a teljesítményeddel, az az igazi jutalom.
3. Folyamatosan kísérletezz a módszerekkel.
Nem lehet tudni, hogy mi fog működni és mi nem. Csak úgy lehet megtudni, ha kipróbáljuk. Csinálj egy szuper tervet a legjobb tudásod szerint, és nézd meg a gyakorlatban, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Ha nem, akkor dobd el, és próbálj ki egy másik tervet.
4. A „kudarc” szót töröld a szótáradból.
Az előző pontból az is következik, hogy kudarc nem létezik. Tesztelési folyamatról van szó, és sok-sok begyűjtött tapasztalatról. Minél több teszteredmény gyűlt össze, annál nagyobb hatékonyságú lesz a következő terv. Hollywoodban a legtöbb film borzasztóan gyenge, de mindig van köztük néhány, ami kiváló minőségű, mert az alkotók addig finomították a módszereiket, amíg rátaláltak a bombasikerre.
5. Soha ne add fel.
Ezt Churchill óta mindenki tudja, de nem árt újra meg újra emlékeztetni rá magunkat. Legyen magas a mentális állóképességed, pattanj vissza, állj fel újra, ahogy Julianne Moore és Michael Keaton tette. Amellett, hogy gratulálunk nekik a sikerükhöz, pályájuk bizonyság arra, hogy a kitartás milyen fontos, és hogy sosem késő. Ha nekik sikerült, nekünk is menni fog, csak el kell sajátítani a kitartás művészetét.