Jó irányba haladunk; az évtized végére a megváltozott gondolkodású emberek  – kulturális kreatívok – száma el fogja érni azt a kritikus tömeget, ami meghozza végre a várt áttörést az ország életében. Amikor előadásaimon erről beszélek, hitetlenkedő tekinteteket látok. Pedig a jelek egyértelműek.

Néhány éve érzem már a pozitív változást, csak nem tudtam világosan megfogalmazni magamnak a lényegét. Aztán a kezembe került Paul H. Ray és Sherry Ruth Anderson Kulturális Kreatívok – Akik képesek megváltoztatni a jövőt című könyve, és minden megvilágosodott.

A történelmi jelentőségű mű arról a – 2012-es becslés szerinti – 200-250 millió magasabb tudatossági szintű emberről szól, akik a következő évtizedekben teljesen át fogják formálni a világot. Ők a kulturális kreatívok. Ezek az emberek másképpen gondolkodnak, mint ahogy a hatalom és a média szeretné. Spontánul szerveződnek, és sokszor nem is tudnak egymásról. Ami összeköti őket, az a magasabb szintű, megváltozott gondolkodásmód.

A kulturális kreatívok száma egyre nagyobb itthon is; becslésem szerint 2-300 ezer főről beszélhetünk, ami 2020-ig elérheti a félmilliót. Mivel a média és a politikusok folyamatosan válságról és katasztrófahelyzetről beszélnek – semmi nem állhatna távolabb a valóságtól -, a negatív agymosás miatt az emberek torz tükrön át látják a helyzetet.

Az alábbiakban a könyv, illetve saját tapasztalataim alapján tíz erősen szubjektív pontban összefoglalom, hogy mi a közös a hazai kulturális kreatívok – a magyar irányváltó emberek – gondolkodásában. Mivel magamat is ide sorolom, ezért használok többes szám első személyt.

A kulturális kreatívok 10 pontja

 1. A jövőbe vetett hit

Derűlátók és optimisták vagyunk az ország jövőjével kapcsolatban. Tudjuk, hogy a nagyobb jól-lét csak az emberek tudatossági szintjének radikális emelésével valósítható meg, ezért hiszünk a személyiségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás erejében.

2. A politika mindenhatóságának elutasítása

Aggaszt minket a magyar társadalom politikai megosztottsága; az, hogy mind a bal- , mind a jobboldal 19. és 20. századi, elavult kliséket használva, civilizálatlan hangnemben, a legkisebb tolerancia nélkül nyilatkozik a más politikai nézeteket valló csoportokról.

Azt gondoljuk, hogy új utakat kell találni a politikában. Az embereket jobban szolgáló kormányok kellenek, amelyek többet költenek a jövőre: az oktatásra, a tudat formálására, az egészségre és a környezetvédelemre.

3. Részvétel civil szerveződésekben

Nem várunk a kormányra. Ha látunk egy „jó” ügyet, akkor cselekszünk: céget, egyesületet, szövetséget alapítunk, vagy ha már létezik, önkéntesként szerepet vállalunk annak munkájában. Családunk jólétének megteremtésén kívül aktívan részt akarunk vállalni abban, hogy az országban jobb és minőségibb életet teremtsünk minden egyes ember számára.

4. Hangsúly az emberi kapcsolatokon

Lényegesnek tartjuk mély emberi kapcsolatok kiépítését és fenntartását. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy segítsünk másoknak képességeik minél teljesebb kibontakoztatásában.

5. Nők szerepvállalásának erősítése

Magától értetődő számunkra – nemcsak a szavak szintjén -, hogy a nők teljesen egyenrangúak a férfiakkal. Alapvető ezért, hogy a nők ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, mint a férfiak. Legyen több női vezető az üzleti életben és a politikában.

6. Tolerancia a MÁS iránt

Elfogadjuk a tőlünk eltérő külsejű, gondolkodásmódú és viselkedésű embereket. Számunkra ők nem „furák” vagy „furcsák”, hanem egyszerűen csak mások, ami teljesen természetes, hiszen az emberek sokfélék.

7. Magasabb szintű spiritualitás

Valljuk, hogy lelki egyensúly nélkül nem létezik teljes élet, ezért odafigyelünk lelki fejlődésünkre. Fontosnak tartjuk a spiritualitást, de nem feltétlenül az intézményesített vallás formájában.

8. Takarékos családi pénzügyek

Elutasítjuk a fogyasztói társadalom felszínes csillogását, és a pénz „mindent felülíró” hajszolását. Nem gondoljuk azt, hogy a sikert a megvett „cuccok” mennyiségével kellene mérni.

Kézben tartjuk ezért pénzügyeinket, ellenállunk a manipulatív reklámoknak és környezetünk fogyasztást erőltető versenyének. Rendszeresen megtakarítunk, és nem jellemző ránk a túlköltekezés.

9. A Természet védelme

Aggódunk természeti környezetünk pusztulása miatt. A jólétet fontosnak tartjuk, de nem mindenáron. Azt gondoljuk, hogy a gazdaság növekedését úgy kell megoldani, hogy közben ne pusztítsuk el a Földet. Támogatunk minden megoldást, ami ezt kreatívan segíti.

10. Multinacionális cégek társadalmi kontrollja

Aggaszt a nemzetközi óriásvállalatok tevékenysége, akik úgy érzik, hogy a profit érdekében mindent megtehetnek. Támogatjuk a gátlástalan környezetszennyezés, a média manipulálása, és az ehhez hasonló jelenségek elleni fellépést.

*****************************************************************************************************************

A fenti tíz pont a kulturális kreatívok gondolkodásmódjáról természetesen szubjektív, úgy gondolom azonban, hogy jól tükrözi a mélyben zajló társadalmi folyamatokat. A 2010-es évek a pezsgés évtizede; dinamikájában leginkább az 1830-as reformkori, az 1880-as kiegyezés utáni, vagy az 1960-as konszolidációs évtizedhez hasonlítható.

Minden akadály elhárult az útból. A rendszerváltás után több mint 20 év telt el. Szabad, független országban élünk. Kialakultak a demokratikus világra jellemző intézmények. Felnőtt egy teljes generáció – az 1983 után születettek -, akik már nem a diktatúra alatt jártak iskolába.

A világ rakétasebességgel halad a Tudásalapú Társadalom felé, ahol a legnagyobb érték a tudás és a kreativitás, amelyekben mi magyarok hagyományosan jók vagyunk. Magyarország számára minden adott egy világra szóló nagy sikerhez. Itt a nagy lehetőség, élni kellene vele.

Várhatóan 2020-ig létrejön az a kritikus tömeg, ami meghozza az áttörést. Hívjuk akár irányváltó generációnak, akár a kulturális kreatívok nemzedékének azokat, akik a változást véghez viszik, a kulcs önmagunk fejlesztése és gondolkodásmódunk átalakítása. Mert ahogy Victor Hugo írja: „Semmi sem tudja megállítani azt, aminek eljött az ideje.”