Húsz tanács ahhoz, hogy sikeresen alkalmazd a gyakorlatban a személyiségfejlesztési tanácsokat (ez a második rész):

11. Készíts pontos leltárt arról, hogy hol tartasz most.

Ha el akarok jutni Varsóba, merre indulok el? Nyilván észak felé. Ha azonban nem Budapesten vagyok, hanem Stockholmban, akkor nem Varsóba jutok, hanem az Északi-sarkra. Ha fejleszteni akarom magamat, akkor tudnom kell, hol tartok most, mert ettől függ, hogy milyen módszereket kell alkalmaznom.

12. Legyél nyitott a kritikára.

Azokat a tanácsokat zsigerből szkeptikusan fogadjuk, amik túlmutatnak a komfortzónánkon. Elemi fontosságú ezért, hogy ne defenzív módon fogadjuk a kritikus megjegyzéseket (magyarul felejtsük fel az egóbajnok „nincs így, mert…” hozzáállást).

Három dolgot kell megnézni: (1) ki mondja (kompetens-e), (2) miért mondja (építő vagy romboló-e a kritika) és (3) jogos-e (mekkora az igazságtartalma). Mindhármat objektíven kell megvizsgálni, nem bekattant aggyal és „úgysincs így” mentalitással.

13. Az erősségeidet fejleszd.

Kétfajta filozófia mentén lehet haladni. Az egyik azt mondja, hogy amiben gyenge vagyok, azt hozom fel átlagosra, a másik szerint azt fejlesztem kiválóra, amiben eleve jó vagyok. Minden nagy személyiségfejlesztő guru egyetért abban, hogy ez utóbbi a helyes.

14. Ne legyél türelmetlen.

Nagy tervek megvalósításához legalább öt évre van szükség, grandiózus álmok gyakorlatba történő átültetése pedig minimum 20 évig tart. Mindkettőt meg kell azonban, hogy előzze a gondolkodásmód átalakítása, ami 1-2 év, tipikusan 18 hónap. Úgyhogy nyugi, ne kapkodj.

15. Az értékadásra koncentrálj.

Ha sikeresebbek akarunk lenni, a kompenzáció elvét nem lehet megkerülni. Amit adunk, azt kapjuk vissza megsokszorozva. Minél több ember számára nyújtunk igazi értéket, annál nagyobb lesz a jutalom.

16. Tartsd életben magadban a gyermeki kíváncsiságot.

Mindig azon gondolkodj, hogyan lehetne a dolgokat szebben, jobban, hatékonyabban és eredményesebben csinálni. A világ és önmagunk megismerésének a vágya halálunkig meg kell maradjon.

17. Írd le a céljaidat.

A célkitűzés tulajdonképpen az elme „átverése”. A személyiségfejlesztés lényege – váratlan fordulatként 🙂 – a személyiség fejlesztése. Ezt azonban önként nem szívesen tesszük, mert alapvető emberi igény, hogy a komfortzónát ne hagyjuk el. Így azonban nem lehet fejlődni.

Azt kell tehát elérnünk, hogy kilépjünk a komfortzónából. Ezt kétféleképpen lehet megtenni: vagy megvárjuk, amíg egy életválság kidob onnan, vagy célokat tűzünk ki, és ezek elérése érdekében önként, „dalolva” kilépünk.

18. Alakíts ki magad körül sikerkörnyezetet.

Környezetünk a saját képére formál minket. Ha sikeres akarsz lenni, alapvető, hogy minden, ami körülvesz, ebbe az irányba vigyen: a város, az emberek, a munkahely, stb. Ha nem ilyen a környezeted, itt az ideje, hogy változtass rajta.

19. Vállalj kockázatot.

Bizonyos mértékű rizikót be kell vállalni. Ha csak akkor vágunk bele valamibe, ha totál biztos a siker, akkor semmit sem fogunk elkezdeni. Mérlegelj gondosan, készíts pontos tervet, aztán cselekvés!

20. Adj hálát minden nap azért, amid van.

Ezt a legkönnyebb elfelejteni. Minden, ami idáig történt az életedben, okkal történt. Nincs olyan, hogy rossz dolog vagy kudarc, csak tapasztalat van. Ha benne vagyunk, akkor persze tűnhet katasztrófának, de utólag legtöbbször kiderül, hogy nagyon is volt értelme.

Az életet előre felé éljük, de csak visszafelé értjük meg. Fontos tehát, hogy hálásak legyünk mindenért, ami történik az életünkben. Az van, aminek lennie kell. És ha nem tetszik, ami van, akkor csak rajtunk áll, hogy változtassunk rajta. Ez a személyiségfejlesztés végső értelme.