Amióta ember él a földön, azóta keresi a boldogságot. Arisztotelész szerint ez a vágy mindenkiben ott él, és elérésének kulcsa az erények gyakorlásában rejlik. Az ókori görögök sokat tudtak erről a témáról, a boldogságról szóló egyik leghíresebb példabeszéd is tőlük származik.

Eszerint Midász, aki Frígia királya volt, egyszer nagy szívességet tett Dionüszosznak, aki megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát, bármi is legyen az. Midász azt kívánta, hogy minden változzék arannyá, amihez hozzáér.

A bor és mámor istene teljesítette a kérést. Midász öröme kezdetben határtalan volt, hiszen ő lett a világ leggazdagabb embere. Amikor azonban enni akart, a kenyér és a hús is arannyá vált kezében. A lánya aranyszoborrá változott, amikor megölelte.

Midász ekkor kérlelni kezdte Dionüszoszt, vegye vissza adományát. Az isten elküldte a királyt a Patolosz folyóhoz, hogy annak vizében mossa le magáról az értelmetlen vágyakozást. Midásznak így sikerült végül megszabadulnia az átoknak bizonyuló adománytól.

A boldogság kérdését a tudomány az utóbbi néhány évtizedben egyre intenzívebben kutatja. A felmérésekből és a kutatási adatokból kirajzolódnak a boldogság alapvető törvényszerűségei.
A következőkben hét ilyen alapszabályt tekintünk át:

1. A boldog emberek az emberi kapcsolataikra koncentrálnak.

A vizsgálatok megerősítették, amit ösztönösen érzünk: boldogságunk mértékét 80-90%-ban a más emberekhez – főleg a családhoz és a barátainkhoz – fűződő kapcsolataink minősége határozza meg. Mit akar mégis a legtöbb ember? Több pénzt. A boldogsághoz azonban a személyes kapcsolatok nagyságrenddel fontosabbak, mint a pénz.

2. A fiatalság nem jelent automatikusan boldogságot.

Nemzetközi kutatásokból az derült ki, hogy – országtól és jövedelemtől függetlenül – a boldogság mértéke negyvenes éveink közepe táján a legalacsonyabb, kamaszkorban és öregkorban a legmagasabb. És ami a legérdekesebb: a 60 év felettiek kimutathatóan boldogabbak, mint a 35 alattiak. Tanulság: úgy tűnik, nem kell félni az öregségtől.

3. A boldogság „melléktermék”.

Amikor keresed, elszökik előled. Ha azon kell törnöd a fejed, hogy boldog vagy-e, vagy sem, akkor nem vagy az. Azonban ha álmaidon dolgozol és nem is gondolsz rá, a boldogság kék madara egyszer csak a válladra száll. Nagyon fontos tehát, hogy mindig legyenek céljaink, és folyamatosan dolgozzunk azok megvalósításán.

4. A boldogság nem egyenlő az élvezetekkel.

Az érzéki öröm nem egyenlő a boldogsággal. Az élvezetek mérték nélküli habzsolása csömörhöz vezet, a boldogságnál ilyen veszély nem fenyeget. Boldogok akkor leszünk, ha megtanulunk mértékkel élni. Erről beszélt Arisztotelész is 2400 évvel ezelőtt, és ez a katolikus egyház hét főbűnről szóló tanításának a lényege is.

5. A boldogság mentális állapot.

Egy felmérésben két évig követték 100 véletlenszerűen kiválasztott ember életét. Amikor a magukat boldognak, illetve boldogtalannak mondók életét összehasonlították, azt találták, hogy mindkét csoport életében hasonló arányban fordultak elő jó és rossz események. Érzéseiket az határozta meg, hogy mit gondoltak minderről.

Boldogságunknak újra meg újra feltételeket szabunk. Az igazság azonban az, ha nem vagyunk képesek boldogok lenni most, ebben a pillanatban, akkor semmi nem fog segíteni. Gondolkodásunkon kell változtatni.

6. A boldogságnak nincsen köze a pénzhez.

Erre Midász király is rájött egy idő után :-). A kutatások megerősítették, hogy a pénz egy bizonyos mennyisége szükséges a jólét érzéséhez, de a vagyon nagysága és a boldogság mértéke között nincsen közvetlen összefüggés. A legtöbb embernek évtizedekbe telik, amíg erre rájön — ha rájön egyáltalán. Ha van pénzed, akkor kényelemben fogsz élni, de ennyi tényleg elég?

7. A boldogság bennünk van.

A kék madár Maurice Maeterlinck Nobel-díjas belga író örök érvényű, csodálatos meséje a boldogság illékonyságáról . A favágó két engedetlen és elégedetlen gyereke — Mytyl és Tyltyl — éjjel álmában elindul megkeresni a boldogság kék madarát. Útjukon mindenhol tanulnak valamit, mindenütt egy kicsit bölcsebbek lesznek.

Többször is úgy érzik, hogy megtalálták a Kék Madarat, de amikor kalitkába zárják, a madár elpusztul. Kénytelenek dolgavégezetlenül hazatérni. Reggel felébredve azonban meglepődve látják, hogy a Kék Madár ott van a házukban: a vadgalamb, amit Tyltyl előző nap az erdőben fogott, színét kékre változtatta. Vagy eddig is kék volt, csak nem vették észre?

Az átélt élmények hatására a két kisgyerek megváltozik, megtanulja újraértékelni és más szemmel nézni a megszokott, mindennapi dolgokat, hiszen „a Kék Madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékának is”. Gyönyörű üzenet, talán a legjobb, amit valaha megfogalmaztak a boldogságról.