Énkép – önbizalom – önbecsülés
Szemináriumainkon gyakran felmerül a kérdés: tulajdonképpen mi a különbség az énkép, az önbizalom és az önbecsülés között, hiszen első ránézésre hasonló dolgokról van szó.
Az önbizalom külső dolgokból fakad, vagyis abból, AMIBEN SIKERES VAGY: államtitkár, olimpikon, ingatlanszakértő, egyetemi professzor, ötdiplomás doktor, Volvo tulajdonos, MLM gyémánt, Rotary tag, sikeres vállalkozó, jó családanya.
Az önbecsülés ugyanakkor belső dolgokból származik, vagyis abból, AKI VAGY: saját értékrenddel és célokkal rendelkező, önállóan gondolkodó, alkotó ember.
Az ábrán a három koncentrikus körből a belső, kemény mag az önbecsülés. Erre épül a középső kör, a sikerekkel megszerezhető önbizalom. Végül a legkülső kör az énkép, vagyis a magunkról alkotott – jó és rossz – véleményeink összessége.
Az énkép és az önbecsülés köre a felnőttkor elérése után csak kismértékben változik, az önbizalom köre azonban elképesztő mértékben ingadozhat. Ha az önbecsülés köre nagy, akkor ez az ingadozás nem okoz gondot. Ha azonban az önbizalom megrendül – a kör beszűkül -, továbbá az önbecsülés köre eleve minimális volt, annak érzelmi összeomlás és az önbizalom teljes megsemmisülése lesz az eredménye.
Lake Peigneur: önbizalom a lefolyóban
A katasztrófa ilyenkor gyorsan bekövetkezik. Gondolkoztál már azon, hogy mi lenne, ha a Balaton alján lenne egy dugó, és egyszer valaki kihúzná? Nos, Amerikában ez a valóságban is megtörtént.
A Lake Peigneur egy három méter mély, 5 km2 területű, festői tavacska volt az USA Louisiana államában; igazi horgászparadicsomnak számított. 1980. november 20-án, a szép őszi időben is kirándulók népesítették be a partját, akik döbbenten figyelték az eseményeket.
A Texaco olajtársaság próbafúrásokat végzett a tó medrében és hibás számítások miatt a 36 cm-es átmérőjű fúrófej átszakította a tó alatti sóbánya boltozatát. A víz irtózatos erővel nyomult be a bányába. A hatalmas örvény mindent magába szippantott: a fúrótornyot, teherautókat és egy kis szigetet is. A környező földekből és erdőkből 26 hektárnyi tűnt el a lyukban.
Az alacsony önbecsülésű ember élete is így tűnik el a külső események — munkahely elvesztése, válás, súlyos betegség, vagy más csapások — okozta „lyukban”. Ekkor már késő bánat, csak kármentés lehetséges. Sokkal hatékonyabb megelőzni az önbizalom elvesztését.
Sikerember vagy imposztor?
Lehet persze erre azt mondani, hogy „Amíg felvet a pénz és dübörög a siker, addig hol érdekel ez az önbizalom duma engem? Úgysem lesz gond! Ha mégis, majd újra felállok!”
Ezzel a filozófiával két gond van:
- A „megzuhant” ember az esetek 90%-ában az önbizalom leépülése után nem tud felállni.
Fiatalon ez még viszonylag könnyen megy; az igazi problémák 35-40 éves kor környékén kezdődnek. Ekkor nagymértékben lecsökken az ifjúságra annyira jellemző kirobbanó önbizalom és életenergia, és már nem elegendő ahhoz, hogy kikorrigálja a folytonos önszabotázst. A 40-45 közötti krízis annyira tipikus, hogy nevet is adtak neki a pszichológusok: ez az életközépi válság.
- Az önbecsülés hiányával küzdő ember a sikereket sem képes élvezni.
A belső űrt kívülről nem lehet kipótolni. Soha nem elég, új és új sikerek kellenek, a lelki békét azonban semmi nem tudja elhozni. Az alacsony önbecsülés átkával küzdő ember még a sikerek csúcsán is imposztornak érzi magát, akinek átmenetileg sikerült „átverni” másokat, de ennek bármikor vége lehet; kiderül, hogy érdemtelenül „bitorolja” a sikert, és egyszer majd mindent „visszavesznek” tőle. Az önbizalom fitogtatásával és túljátszásával pontosan az önbizalom hiányát próbálja kompenzálni.
A követendő életstratégia tehát elsősorban az önbecsülés növelésére kell, hogy irányuljon. Amíg nincsen válsághelyzet, addig kell megnövelni az önbecsülés körét. Ha ezt megtesszük, az helyre teszi az önbizalom kérdését is. Hozhat bármit a sors elénk, nem lesz életünknek olyan eseménye, ami tartósan ki tudna zökkenteni lelki nyugalmunkból. Hogy milyen eszközökkel tudjuk ezt elérni, arról majd egy másik bejegyzésben fogunk beszélni.
Sajnos az én önbizalmam olyan szinten van mélyponton, hogy már a mindennapi egyszerű tevékenységet, mint például utcán közlekedés, bevásárlás ….stb.,tehát a legegyszerübb emberi tevékenységek elvégzéséért küzenem kell. különböző fóbiák erősödtek fel.
Nem igazán találom azt a kiindulási pontot, hogy mivel tudnák elindulni a fejlődés utján? Köszönöm a lehetőséget, hogy irhatok Önöknek. Üdvözlettel
Kedves Zsuzsa!
Ez már nem önfejlesztés kategória, hanem szakember kell az elmozduláshoz.
Ha ennyire felerősödik a szociofóbia, pánikbetegség, stb., akkor azzal érdemes felkeresni egy pszichiátert.
Ma már ez nem ciki, de ha az lenne, akkor sincs senkinek semmi köze hozzá.
Ez a TE életed!
Tibor
Szia!
Nagyon szeretem a cikkeidet és ezeket a hírleveleket amiket küldesz. Eddig csak az önbizalom kiépítésre törekedtem és te nyitottad fel a szemem hogy önbecsülés nélkül ez a dolog magában nagyon kevés és nem igazán áll stabil alapokon. További sikeres munkát és köszönöm!!!
Üdv: István
Örülök, hogy hasznos volt a cikk, pontosan elkaptad a lényeget. Nagyon köszönöm, és sok sikert kívánok az utadon!
Szeretném megkérdezni, hogy az is az önbizalomhiány egyik jele lehet, hogy egy kisebb csoport előtt kell előadnom, akiket már évek óta ismerek és mégis nagyon remeg a kezem. Néha, ha idegenekkel beszélek akkor is remeg a kezem és nem merek a másik szemébe nézni. Érzem, hogy nincs rendben valami, csak nem tudom, hogy pszichológushoz vagy ideggyógyászhoz forduljak segítségért. Köszönöm a válaszát!
Ezt vegyük ketté (bár valószínűleg összefügg).
1. Nyilvánosbeszéd. Ez minden embernél az egyik legnagyobb félelem, mert nem szeretnénk nevetségessé válni. Ha jól látom, 23 éves vagy, ez önmagában nem gond, gyakorlással pár év alatt le tudod küzdeni. 30 körül profi előadó lehetsz (vagy akár korábban).
2. Kézremegés + szemkontaktus kerülés:ez 100%-ban önbecsülés probléma. Nem bízom magamban, és jaj mit fognak szólni, ha…
Megoldás: mélyedj el a témában, olvass, menj tréningekre (pl nekünk is van ilyen). Mindenekelőtt olvasd el Maxwell Maltz: Pszichokibernetika című könyvét.
Üdv, Tibor
Egy 40 évig ivó, 25 évig dohányzó, nagyon kevés önbizalommal rendelkező vagyok.A dohányzást 1990-ben, az ivást 2010-ben hagytam abba. Két éve kaptam egy laptopot és azóta internetezek, sőt 67 évesen munkát vállaltam a TIENS-nél, nagyon lelkes vagyok, van önbizalmam is, de időnként közeledik a padló és akkor a csapat, ahova tartozom mindig lelkesít és újra emelkedni kezdek,
úgy gondolom ez természetes, de mit mondasz te? Teréz!
Gratulálok a leszokáshoz! Tudom, milyen nehéz, mindkettő megvolt nekem is, de sok éve már, hogy elhagytam őket. Az önbizalom hihetetlen módon tud változni, attól függően, hogy épp milyenek a külső körülmények. Ezt egyféleképpen lehet ellensúlyozni: magas önértékeléssel. Külső dolgok (barátok, a csapat, sikerek, stb.) segítenek, de az igazi megoldás az önbecsülés stabilizálása jelenti. Tibor
Kedves Tibor !
Hasznos számomra az írása, a grafika, de bizonyos kiegészítés megijeszt.
Bízni próbálok, hogy javulhat a helyzetem, de mindhárom körben alsó értékeket képviselek.
Próbálom visszavezetni, és keresem az okait, valamint a megoldás útját.
Mi a véleményed?
Nem riaszt vissza, ha azt mondod, : szakember segítségét kérje,
de amennyire lehetséges, önmagam szeretném az első lépéseket is megtenni önerőből.
-egy biztos,erősen szeretetéhes vagyok,lehet, ez a kulcs-
Ennyi infóból nem tudom megmondani, hogy mekkora a gond (vagy van-e egyáltalán). A kulcs az önfejlesztés: könyvek, hanganyagok, tréningek, szemináriumok és támogató emberi környezet. Ha fél év után nem javul a helyzet, akkor vélhetően specialista kell, aki megadja a kezdő segítséget. Üdv, Tibor
Nekem a szóbeli kommunikációval bármilyen formában és úgy az emberekhez,közé menni utcán lenni mert félek,hogy főleg bizonyos emberek megnéznek,kiállni magamért vagy mondjuk egy interjú nehézséget okoz,elhinni,hogy mások nem akarnak rosszat,nem bizonytalannak lenni,azt,hogy érek valamit,megtudom csinálni és úgy minden nehéz és nem tudom elhinni.Úgy érzem nincs önképem se ,gyakran kételkedem én vagyok e én stb. Ezek is az önbizalom hiányra vezethetők vissza? Mit lehet tenni,hogy pozitív legyen?