Az emberiség 6000 éves írott történelme alatt minden korban éltek olyan emberek, akik mélyen elgondolkodtak azon, hogy mi is tulajdonképpen az élet értelme. Tanításaik arról szóltak, hogy miért fontosak a célok, és hogyan kellene élnünk az életünket, hogy sikereket érjünk el, boldogok legyünk, és földi pályafutásunk végén semmit se kelljen megbánnunk.

Az emberek többsége gondolataik lényegének csak a felszínét tudta értelmével megkarcolni; tanaik a maguk idején legtöbbször  süket fülekre találtak. A bölcseknek nevet sem igazán tudtak adni; jobb híján ők lettek a törzs varázslói, a kuruzslók, a könyves emberek, a szabadkőművesek, a filozófusok, rosszabb esetben pedig az eretnekek és a boszorkányok.

5 dolog, amit a haldoklók megbántak

Nem kell azonban feltétlenül filozófusnak lenni ahhoz, hogy az élet értelméről és a célok fontosságáról következtetéseket vonjunk le; sokszor elég az élettapasztalat. Ha idős embereket kérdezünk meg, ők 60-70-80 évvel a hátuk mögött szívesen elmondják, hogy mit csináltak jól, és hogy mit cselekedtek volna másképpen.

Bronnie Ware ausztrál írónő megtette, sőt, ennél egy lépéssel tovább ment. Évekig dolgozott hospice szolgálatnál, ahol életük utolsó 3-12 hetében gondozott olyan betegeket, akik a kórházból önszántukból hazamentek, hogy otthonukban haljanak meg.

Megrendítő tapasztalatairól blogot, majd egy nagy visszhangot kiváltó könyvet is írt. Ebben a haldoklókkal folytatott beszélgetések alapján összefoglalja azt az öt legnagyobb tévedést, amit a haldoklók saját bevallásuk szerint leginkább megbántak életük végén.

Úgy tűnik, hogy amikor már csak néhány hét vagy néhány nap van hátra az életből, akkor a dolgok különös, új perspektívát nyernek. Célok már nem visznek sehova, már nem kell pénzt keresni, nem kell spórolni, nem kell tetszeni és megfelelni másoknak, és ebből a helyzetből nézve drámai összefüggések bontakoznak ki az ÉLETTEL kapcsolatban.

Íme, az öt dolog, amit a halálos ágyukon fekvő emberek másképp csináltak volna:

1. Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, és nem azt az életet, amit mások vártak el tőlem!

A legtöbben közülük úgy haltak meg, hogy konkrét célok híján álmaik nagy részét nem voltak képesek megvalósítani, mert mindig másoknak igyekeztek megfelelni.

2. Bárcsak ne dolgoztam volna annyit!

Ezt a legtöbb nő is így gondolta, de a férfiak közül kivétel nélkül mindenki. Miközben állandóan dolgoztak, elfelejtettek élni. (Ez volt az egyik utolsó mondata anyai nagyapámnak is, mielőtt 1980-ban meghalt.)

3. Bárcsak lett volna bátorságom nyíltabban kimutatni az érzelmeimet!

Sokan elnyomták legbensőbb érzéseiket, hogy ne tűnjenek sebezhetőnek, és hogy ne kelljen konfrontálódniuk másokkal. Ennek eredménye középszerű élet lett, és betegségek, amelyeket a tagadás és az elfojtás okozott.

4. Bárcsak több időt töltöttem volna a barátaimmal!

Hagytak elveszni régi barátságokat, mert túlzottan elmerültek mindenkori aktuális teendőikben. Halogatták a telefonálást és a személyes találkozást – „majd ha több időm lesz” -, és a barátságok szép lassan elhalványultak.

5. Bárcsak mertem volna boldog lenni!

Sokan csak a halálos ágyukon jöttek rá, hogy a boldogság választás kérdése. A változástól való félelem azonban arra késztette őket, hogy ne a saját célok legyenek fontosak, és hogy a “kösz, tulajdonképpen jól megvagyok” színdarabban szerepet játsszanak maguk és mások előtt. Közben pedig elfelejtettek boldogok lenni.

******************************************************************************************************************

A kulcs: célok

Milyen következtetést vonhatunk le mindebből mi, az élők, akik nem gondolunk minderre, hanem megállás nélkül pörgünk és rohanunk a tennivalóink után? Számomra a következtetés egy szó: CÉLOK.

Célok, hogy olyan területen dolgozzunk, amit szeretünk, és amiben jók vagyunk. Célok, hogy egy ponton legyen annyi passzív jövedelmünk, hogy ne kelljen a fél életünket munkával tölteni. Célok, hogy megtanuljunk jó emberi kapcsolatokat kialakítani. Célok, hogy legyen elég szabadidőnk a családra és a barátainkra. Célok, hogy olyan életet éljünk, ami boldogságot hoz, és aminek a végén semmit nem kell majd megbánnunk. Célok, amiket időben kitűzünk, még jóval a halál előtt.

Célok??? Te tanultál ilyesmit az iskolában? Én nem, ezért egy BÁRCSAK-om már nekem is van, ami nem más mint az, hogy

BÁRCSAK 20 évvel korábban hallottam volna a célok fontosságáról Brian Tracy klasszikus mondatait, amelyek a haldoklók öt pontjának ismeretében most egész más értelmet nyernek:

„A siker egyenlő a célokkal. Minden más csak magyarázat.”