A legtöbb ember rengetegszer találkozott már – akik ezt olvassák, azok biztosan – a célok kitűzésének fontosságával. Amiről azonban kevesebb szó esik, az a HOGYAN kérdése. Ezt felismerve írtam meg néhány évvel ezelőtt az Éld az Álmod! tudásanyagunkat, ami valószínűleg a legrészletesebb célkitűzési módszertan, ami magyar nyelven elérhető jelen pillanatban.

Élettervezési coaching keretében sokakkal csináltam már végig a részletes célállítási folyamatot, és a legtöbb esetben ugyanazok a hibák ismétlődnek. Most ezekből szeretnék néhányat rendbe tenni, hogy a célkitűzés és –elérés minél gördülékenyebben tudjon működni.Minden cél esetében 5 kritériumnak kell teljesülni. Gyakran hivatkoznak ezekre – az angol rövidítést használva – mint SMART feltételekre. Az egyes betűk jelentése: Specific (konkrét), Measurable (mérhető), Achievable (elérhető), Relevant (motiváló) és Time-bound (határidős). A következőkben ezt az öt feltételt nézzük végig, különös tekintettel azokra a csapdákra, amikbe nagyon könnyű beleesni tervezés közben.

1. Konkrét (CSAPDA: ködös megfogalmazás).

Nagyon könnyű beleesni abba  a hibába, hogy túl általánosak a kitűzött céljaink. A klasszikus rossz megfogalmazás: „sok pénzt akarok keresni”. A jó verzió: „havi 300.000 Ft nettót keresek” vagy „a cégemnek havi 1 millió Ft az árbevétele”.

Miért rossz az első? Azért, mert a tudatalatti – pontosabban a retikuláris aktiváló rendszer – nem tudja ezt értelmezni, hiszen túl szubjektív. Mi az, hogy „sok pénz”? Egy gimnazistának havi 30.000 rengeteg, de neked meg nekem nem pálya, mert még a lakásrezsire sem elég. Legyél konkrét.

2. Mérhető (CSAPDA: nincs mérőszám).

Lehet egy cél konkrét, de nem mérhető? Persze, például a „jó férj leszek”, a „türelmes vagyok a gyerekeimmel” vagy a „totálisan egészséges vagyok”. Jó célok ezek, de honnan tudod, hogy elérted őket? Ha nincs kapu a focipályán, honnan tudjuk, ki nyert?

Jó megfogalmazás: „tízes skálán minimum nyolcas férj vagyok” (csavar: a feleség osztályzata releváns csak :-), „soha nem kiabálok a gyerekeimmel”, vagy „a vérnyomásom 120/80 és a vérképem paraméterei az orvosilag elfogadott sávon belül vannak”.

3. Elérhető (CSAPDA: elérése fizikai képtelenség).

Például: „megtanulok – segédeszköz nélkül – repülni” vagy „10 mp alatt futom a százat”. Utóbbi nem biztos, hogy mindenkinél igaz, de az én esetemben teljes mértékben.

Honnan tudod, hogy egy cél elérhető? Ez nehezebb kérdés, mint amilyennek elsőre látszik. Az emberiség története tele van olyan feltalálók találmányaival, akik a „lehetetlent” valósították meg: Wright fivérek és a repülőgép, Edison és a hangrögzítés, Bell és a telefon, stb.

Két esetben esélyes, hogy a kitűzött célod elérhető: ha már elérted korábban, vagy ha más már megcsinálta. Ennél a pontnál nincsen univerzális tanács; egyedileg kell mérlegelni.

4. Motiváló (CSAPDA: mást motivál, nem téged).

Miért akarná valaki egy másik ember céljait megvalósítani? Irracionálisnak tűnik, de rendkívül gyakori. A válasz a konformitásban rejlik. Magyarul: megyünk a többi kisbirka után. Elvégzünk olyan iskolákat, amiket a szüleink akarnak (hogy elvégezzünk). Olyan karriert választunk, ami jól hangzik a névjegyen (presztízs, pl. Dr. XYZ). Megvesszük azt az autót, amitől a szomszéd besárgul. Ha engem kérdezel, totál értelmetlen az egész. Csak olyasmiért küzdj, ami a TE CÉLOD.

5. Határidős (CSAPDA: nincs dátum kötve a célhoz).

Ez az összes közül a legegyszerűbb, sokan mégsem csinálják. Az igazság az, hogy elég könnyű hibázni még akkor is, ha van határidő. Egy évben például csak egy nagy projekt lehet, mert különben bezakkan az ember. A másik csavar, hogy a legtöbb ember többet tervez egy évre, mint amennyit meg tud csinálni, és jóval kevesebbet öt évre, mint ami lehetséges lenne.

Konzultálj szakértővel, mert könnyű elcsúszni. Ez amúgy mind az öt pontra igaz. Ha az ember saját kútfőből akarja a fentieket megcsinálni, a végeredmény a legritkább esetben lesz profi, egyszerűen azért, mert nem látjuk a fáktól az erdőt. Kell egy objektív, külső specialista, és akkor az egész folyamat nagyságrenddel könnyebb.