Szerendipitás és a Folyosó-elv
1999-ben ötszáz, különféle szakterületeken dolgozó brit orvost kérdeztek meg, hogy a huszadik században mi volt véleményük szerint a legnagyobb orvosi felfedezés. A szavazást – és ezzel Az évszázad orvosi csodája címet – elsöprő fölénnyel az első antibiotikum, a penicillin nyerte, melynek felfedezése kiválóan illusztrálja a szerendipitás varázslatos elvét.
A penicillin felfedezője, Alexander Fleming 1928-ban a St. Mary’s kórházban dolgozott laborvezetőként. A betegektől levett baktériumminták kitenyésztése és a törzsek beazonosítása volt laboratóriumának egyik fő feladata.
A munkakörülmények azonban nem voltak ideálisak. A labor az épület alagsorában, a kazánház mellett kapott helyet. A fülledtséget csak az ablakok sűrű nyitogatásával tudták valamelyest csökkenteni. Ilyenkor a huzat a kórház parkjából port és leveleket sodort be a helyiségbe. A tenyészetek ezért gyakran tönkrementek.
Fleming egy nap zaklatottan fedezte fel, hogy egy különösen fontos Staphylococcus mintáját penészgomba támadta meg. Megdöbbenve látta ugyanakkor, hogy ahol a tenyészet a zöldes-kékes penésszel érintkezett, ott ez az elpusztíthatatlannak hitt, gyilkos baktérium egyszerűen nyom nélkül eltűnt. A gomba megölte.
Kiderült, hogy a Penicillium notatum nevű gombafajról van szó, ezért az így felfedezett baktériumölő csodaszert penicillinnek nevezték el. Miután a második világháborúban kikísérletezték tömeges – és aztán szintetikus – előállítási módját, a penicillin emberek millióinak az életét mentette meg az egész világon.
Ami a fenti történetben figyelemre méltó, hogy Fleming eredetileg egészen máson dolgozott, és nem egy új antibiotikum felfedezése volt a célja. Hogyan lehetséges, hogy mégis ő volt az az ember, aki ezt a korszakos felfedezést tette?
A jelenség neve szerendipitás. A szó eredetije – serendipity – angol nyelvészek szerint egyike a tíz legnehezebben lefordítható angol szónak. Legjobban talán a „szerencsés véletlen” kifejezés fedi le jelentését.
Serendip Ceylon – a mai Srí Lanka – régi szanszkrit neve. A Serendip három hercege egy ősi perzsa mese, ami angolszász közvetítéssel jutott el a világba. Hősei az országot járva szerencsés felfedezésekre jutnak olyan dolgok keresése közben, amelyeknek látszólag semmilyen köze nincsen e felfedezésekhez.
Az egyik híres történet szerint a földműves fia éppen a család egyetlen lovát járatja, amikor az hirtelen megbokrosodik, ledobja a fiút a hátáról és elszökik. A fiúnak eltörik a lába, a paraszt kétségbe esik: „Mekkora csapás! Nyakunkon az aratás, mi lesz velünk?” Serendip hercegei azonban csak annyit mondanak: „Meglátjuk!”
Nemsokára kitör a háború: az ország hadat üzen a szomszédos államnak. Jönnek a sorozók, de a paraszt fiát nem tudják elvinni katonának a törött lába miatt. A csatákban sokan meghalnak, de ő életben marad. Kis idő múlva a család elkóborolt lova is hazatér, sőt, néhány vadlovat is hoz magával.
A történelem és a tudomány tele van a szerendipitás eseteivel. Fleming felfedezése egy ezek közül. Archimédesz a legenda szerint fürdés közben jött rá a vízbe merülő testek súlycsökkenésére. Newton egy almafa alatt, a hulló almákat nézve döbbent rá a gravitáció működésére. A mikrohullámú sütő elvét akkor fedezte fel Percy Spencer amerikai mérnök, amikor magnetronnal – mikrohullámok kibocsátására alkalmas elektroncsővel – kísérletezett, és a mogyorós csoki megolvadt a zsebében.
Amikor megalapozott céljaid vannak, és erős hittel dolgozol azok megvalósításán, a szerendipitás ekkor lép működésbe. Lehetővé teszi, hogy célkitűzéseid nagyságrenddel rövidebb idő alatt valósuljanak meg. Fleming igazából híres kutató akart lenni. A Nobel-díjat végül meg is kapta 1945-ben. Hogy miért? Természetesen a penicillin felfedezéséért.
A szerendipitás egy másik megfogalmazása a Folyosó-elv. Ez kimondja, hogy ha elindulsz egy folyosón, akkor menetközben olyan ajtók nyílnak meg előtted, amelyeket nem fedeznél fel, ha egy helyben maradtál volna.
Minden ide vezet vissza: célok, célok és újra célok. Indulj hát el, tűzd ki azokat a célokat, kezdj el dolgozni rajtuk és álmaid előbb-utóbb valóra válnak! Mert ahogy egy régi mondás tartja: nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Állítsd magad mellé a szerendipitás elvét!