Mi a pozitív gondolkodás?

A pozitív gondolkodás optimista hozzáállás – vagy attitűd – a világ dolgaihoz. Ez azonban nem jelenti a valóság tagadását (régen hurráoptimizmusnak is hívták). Ha valami rossz vagy borzasztó, az egyszerűen rossz és borzasztó.

Ha a szomszédban vagy Szomáliában háború van és emberek halnak meg, az szörnyű dolog és ezt kimondani nem negatív gondolkodás. Ha elkap egy zivatar és öltönyben bőrig ázom, nem fogom azt mondani, hogy ez fantasztikus, mert nem az.

A fogalom azt jelenti, hogy szembenézünk a tényekkel és elfogadjuk azokat. Ha azonban nem tetszenek a tények, nem hagyjuk, hogy ez földbe döngöljön, hanem töretlen optimizmussal bízunk abban, hogy van megoldás a problémára, és a dolgok előbb-utóbb jóra fordulnak.

Pozitív attitűddel pár év alatt többet érhetünk el, mint negatív gondolkodással 10-20 év alatt. A siker képlete így áll össze: első lépésként pozitív attitűd kialakítása, majd pedig ennek alkalmazása konkrét céljaink elérésére.

De hogyan? Ebben segít a pozitív gondolkodás tíz alaptörvénye:

1. A vetés-aratás törvénye

Ez a világegyetem egyik legfontosabb működési elve. Hívják még a kauzalitás, vagy az ok-okozat törvényének is. Először Arisztotelész fogalmazta meg i.e. 350 körül.

Az ókori görögök abban hittek, hogy az olümposzi istenek határozzák meg kényük-kedvük szerint a földi élet történéseit.

Arisztotelész mutatott rá először, hogy ez nincs így. Minden okkal történik. Ha látunk valamit megtörténni a világban – az okozatot –, akkor biztosak lehetünk abban, hogy egy konkrét kiváltó ok indította el a hozzá vezető eseményláncolatot.

Ma már ebben semmi meglepő nincsen, akkor azonban ez a gondolat forradalmian újnak számított, és az emberiség történetében korszakváltást jelentett.

Nem árt azonban, ha most is – 2400 évvel később – újra meg újra emlékeztetjük magunkat erre az alapelvre. Ha valami nincsen rendben az életünkben, annak mindig van egy konkrét oka. Ha nincs elég pénzünk, ha boldogtalanok vagyunk, ennek mindig oka van, és az ok általában önmagunkban keresendő.

A vetés-aratás törvényének három altörvénye:

1. Először vetsz, utána aratsz. A sorrend nem felcserélhető; semmit nem adnak ingyen. Tenni kell érte.

2. Azt aratod, amit vetettél. Ha gyűlöletet ültettél, gyűlöletet aratsz. Ha szeretetet adtál, szeretetet fogsz visszakapni.

3. Többet aratsz, mint amennyit vetettél. Mindent, amit adtál, megsokszorozva fogsz visszakapni.

A fentiek értelmében az emberi fejlődés helyes sorrendje: (1) Lenni, (2) Tenni, (3) Venni.

Először fejlődnünk kell, hogy képesek legyünk nagy dolgokra, és ekkor tudjuk megvalósítani céljainkat.

Legtöbben azonban úgy gondolják, hogy a jó sorrend: Tenni – Venni – Lenni. Vagyis kőkeményen dolgozni, megszerezni mindent, amit akarunk, hogy aztán tudjuk élvezni az életet. Személyes fejlődés nélkül azonban csak töredékét tudjuk megvalósítani lehetőségeinknek.

2. A helyettesítés törvénye

Ez a törvény kimondja: elménk úgy van megalkotva, hogy egy időben csak egy gondolat lehet benne. Úgy tűnhet, mintha több dologra tudnánk egyszerre fókuszálni, azonban ez nincs így.

Gondolataink valóban őrült tempóban követik egymást, egyidejűleg azonban CSAK EGY az, amire koncentrálni tudunk.

Miért fontos mindez? Ha el akarjuk érni a tudatosan pozitív gondolkodást, sokkal egyszerűbb egyetlen gondolatot pozitívan tartani, mint egy egész hadseregnyit.

3. A választás törvénye

Csupán egyetlen dolog felett gyakorolunk kizárólagos hatalmat ezen a világon: a gondolkodásunk felett. Mindig, minden körülmények között szabadon dönthetünk attitűdünkről.

Márpedig ha én választok, akkor csak döntés kérdése azt mondanom, hogy kizárólag pozitív gondolatot engedek be az elmémbe. David J. Schwartz ezt így fogalmazza meg Gondolj merészet című nagyszerű könyvében: fejünkben folyamatosan két művezető lesi parancsainkat; egy pozitív és egy negatív emberke.

Ha negatív gondolatot hívunk elő memóriabankunkból, akkor a negatív művezető azonnal száz bizonyítékkal rukkol elő, hogy mennyire igazunk van: „Látod, itt van ez meg ez az eset, amikor hasonló szituációban kudarcot vallottál.” Máris megerősítve érezzük magunkat, hogy a helyzet tényleg reménytelen.

Ha azonban pozitív gondolatot teszünk az elménkbe, akkor a pozitív művezető lép elő, és megerősítő bizonyítékokat fog felkutatni. Nem egyszerűbb akkor a pozitív gondolatot választani? Némi önfegyelem és fókusz kell csak hozzá.

4. A jelenlét törvénye

Bárhová mész, ott vagy. Magadat mindig magaddal viszed. Másképpen fogalmazva: nincsen menekülés. Problémáink elől nem tudunk elfutni, valamikor meg kell oldanunk őket.

Kádár beszéde

1989 áprilisában a magát szocialistának nevező kommunista párt zárt üléséről nyilvánosságra került egy beszéd szövege. Annak az – akkor már súlyos beteg – embernek a beszéde, aki 32 évig élet és halál ura volt ebben az országban.

Az összefüggéstelen szófolyamból egy dolog derült csak ki: az iszonyú bűntudat. Rajk koncepciós pere, a forradalom leverése, Nagy Imre kivégzése, és ki tudja, még mi miatt. Évtizedekkel korábbi dolgok. Nincs menekülés.

Kádár három hónappal később már nem élt. Július 6-án hunyt el, azon a napon, amikor a Legfelsőbb bíróság kihirdette Nagy Imre rehabilitációját. Halála előtt papot hívatott magához.

A gyertyák csonkig égnek

Márai Sándor könyve, A gyertyák csonkig égnek is a bűntudat kérdését járja körül. A kisregény egy éjszakai beszélgetés története. A hetvenes éveiben járó két férfi több mint 40 éve nem találkozott. Akkor mindketten elmenekültek egy olyan konfliktus elől, amire csak a könyv végén derül fény.

Az egyik a tróusokra menekült, a másik a tagadásba. egyikük sem járt sikerrel, mert annak idején nem tudták feldolgozni, hogy Konrád elszerette barátja feleségét. Nincs menekülés.

Ami van, annak kell lennie. Életünket előre éljük és visszafelé értjük meg. Nem tudjuk pontosan, miért kapjuk a problémákat, csak egy biztos: meg kell oldanunk őket.

5. A Mátrix törvénye

Hatalmas kasszasiker volt 1999-ben a Wachowski testvérek Keanu Reeves és Laurence Fishburne főszereplésével készült filmje, a Mátrix. A film alaptörténete arra épül, hogy amit látunk és tapasztalunk magunk körül, az nem a valóság. Igazából egy kagylószerű tálban lebegünk valami zselés anyagban, a fejünkből drótok lógnak ki, és ezeken keresztül jön az a szoftver, ami az agyunkban megteremti a valóság illúzióját.

A gondolat nem túl lelkesítő, de nem áll túl messze a valóságtól.  Ahogyan a világot látjuk, az tényleg nem az igazi világ. Mindent az érzékszerveink fordítanak le számunkra. Színek nem léteznek, agyunk teremti őket.

Egy kék pillangó azért kék, mert a szárnya ezt a hullámhosszúságú fényt veri vissza. Egy fekete tárgy azért fekete, mert teljesen elnyeli a fényt. Hogyan néznek ki a tárgyak a valóságban? Gondolom úgy, mint a Mátrixban.

A Mátrix törvénye kimondja, hogy a valóság csak egy illúzió. Ugyanazt a szituációt mindenki másként éli meg, mert saját gondolati szűrőjén engedi át az információkat. Olyan ez, mint a híres becsapós rajzok. Van, aki esküszik, hogy egy fiatal nőt lát, mások ugyanilyen biztosak benne, hogy egy öregasszony van a képen. Melyik az igaz? Mindkettő.

Ha nincsen objektív valóság, akkor te döntöd el, hogy számodra milyen a világ. Döntsd el, hogy jó. Miért, nem az? 🙂

6. Buddha törvénye

Ez a törvény kimondja, hogy a probléma nem a NINCS, hanem a szerzésre irányuló VÁGY. Az ember frusztrációjának nagy részét az okozza, hogy mindig újabb és újabb dolgokat akar megszerezni. Sohasem elég. A probléma nem az, hogy valamit nem birtoklunk, hanem az, hogy birtokolni szeretnénk.

Le kellene mondanunk céljainkról és álmainkról? Egyáltalán nem: legyenek céljaid, küzdj értük, de ne függj tőlük. Ne azon múljon a boldogságod, hogy megszerezted-e azt az autót, házat, vagy konyhabútort.

Meg kell tanulnunk azzal a kettősséggel élni, mintha ez a nap lenne az utolsó, ugyanakkor úgy tervezzünk előre, mintha örökké élnénk. A boldogság nem a célba érkezés, hanem az UTAZÁS MÓDJA.

7. A mókuskerék törvénye

Egy régi hindu történet szerint egy ifjú a megvilágosodást keresve azt a tanácsot kapja egy bölcstől, hogy első lépésként mondjon le összes földi tulajdonáról. Így is tesz, elajándékozza mindenét, csak egy ágyékkötőt tart meg, ebben járja a vidéket.

Egy nap ledől pihenni egy patak mellett. Miközben alszik, az erdő madarai lyukakat csipkednek száradó ágyékkötőjébe. A faluban azt tanácsolják neki, hogy szerezzen be egy macskát, az majd elriasztja a madarakat.

Így is tesz, de a macskának tejre van szüksége, ezért szert tesz egy tehénre is. A tehénnek viszont széna kell és a legbölcsebb dolognak azt találja, ha szerez egy kis birtokot, hogy mindig legyen széna a tehénkének.

Egyedül azonban nem boldogul a gazdálkodással, ezért embereket vesz fel a mezei munkákra. Rövidesen ő lesz a legmódosabb gazda a környéken, földeket vesz, megnősül, gyerekei születnek és családjával boldogan éli az életét.

Évek múltán a bölcs az ifjú keresésére indul. Kíváncsi, hol tart a megvilágosodás felé vezető úton. De sehol sem találja. Egyszer csak meglát egy palotát a dombtetőn. Gondolja, betér, hátha kap egy kis ételt.

A kopogtatásra az egykori ifjú nyit ajtót. Meglátja a bölcset, elsírja magát és azt mormolja maga elé: „Az ördögbe is, mindennek az a nyomorult ágyékkötő az oka!”

A mókuskerék törvénye azt mondja ki, hogy mindegy mennyid van, mindig többet akarsz. Soha nincs vége, mert a megszerzendő dolgok listája végtelen.

Az élet viszont véges, ezért prioritásokat kell kitűznünk. Az alapszabály ez: bármit megkaphatsz, de nem kaphatsz meg mindent. Döntsd el hát, hogy mit akarsz igazán.

8. Az érzelmi hullámvasút törvénye

A hullámvasút törvénye kimondja, hogy a valóságot érzelmeink szűrőjén át látjuk. Ha a hullám tetején vagyunk, szépnek látjuk ugyanazt a helyzetet, amit a hullám alján borzasztónak.

Érzelmeinket csak korlátozott mértékben és csak közvetett módon tudjuk irányítani. Egyszer csak felbukkannak a semmiből, és hosszabb-rövidebb idő után ugyanolyan hirtelen el is tűnnek. Csak időtartamukat és intenzitásukat tudjuk szabályozni.

Érzelmek kontrollja

A bölcs ember ezért nem tulajdonít túl nagy jelentőséget annak, hogy egy adott pillanatban éppen hogyan érez. A düh például majdnem mindig elmúlik fél óra alatt. Még most is dühös vagy arra az autósra, aki ma reggel bevágott eléd a piros lámpánál? Egész nap ezen tépelődtél? Valószínűleg nem, öt perc után törlődött az egész.

Meg kell tanulnunk kontroll alatt tartani érzelmeinkre adott reakcióinkat. Érzelmi stresszben gondolataink nem tényszerűek Érzéseink jönnek-mennek, ha azonban függetlenítjük magunkat a befolyásuk alól, életünk sokkal kiegyensúlyozottabban fog zajlani.

Tehát: nyomorultul érzed magad? El fog múlni. Csodás a kedved? Az is el fog múlni. A kulcs a reakciód kontrollja. Te sétáltatod a kutyát, vagy a kutya sétáltat téged?

9. A Fair Play törvénye

A legtöbb ember úgy gondol a világra, mintha arisztokrataként egy kiváltságos uralkodócsaládba született volna. Mintha bizonyos előjogok alanyi jogon megilletnék.

Természetes, hogy lakni tud valahol, hogy van mit ennie, hogy autóval, aszfaltozott utakon tud eljutni, ahová csak akar. A csapból mindig tiszta víz folyik, a villanykapcsolót elfordítva mindig kigyullad a lámpa.

Ha nincs munkája vagy beteg, pénzt kap az államtól, ha gyereke születik, az állam újra csak a zsebébe nyúl.

Ha Te is azok közé tartozol, akik ezt magától értetődőnek tartják, és úgy gondolod, hogy ez neked JÁR, akkor gondold át még egyszer. Miért járna?

Menekülés a szabadság elől

Erich Fromm a 2. világháború alatt írt egy félelmetes könyvet Menekülés a szabadság elől címmel. ebben – a fasizmus kapcsán – azt vizsgálta, hogy miért vagyunk annyira kiszolgáltatottak a diktatúráknak.

Ijesztő dolgokat talált. A szabadság felelősséggel jár és a legtöbb ember mindent megtesz, hogy ne kelljen a felelősséget felvállalnia. A politikusok kihasználják ezt, és ingyenes dolgok osztogatásával vásárolják meg az embereket. Demokráciákban csak a szavazatát, diktatúrákban a lelkét is.

A mindennapi életben a menekülés bevált módja a kodependencia, a kölcsönös függőség. Feladom a függetlenségemet, te meg cserébe átvállalod a felelősséget. A felnőtt „gyerek” mindent a szülei akarata szerint csinál, cserébe azok átvállalják az élet mindennapi terheit.

Működhet ez férj-feleség, orvos-páciens vagy a már vázolt politikus-állampolgár relációban is. Lényeg, hogy szabaduljunk a felelősségtől.

A Fair Play törvénye kimondja: az élet nem fair.  Emészd ezt meg és lépj tovább. Nem vagy feljogosítva semmire és semmi nem jár automatikusan. Fájdalmas? Talán igen. De egyszer fel kell nőni.

10. Az örökmozgó törvénye

Egy férfi olcsó öltönyt keresett. Fülébe jutott, hogy a helyi temetőben fillérekért kaphatók jó állapotú zakók és nadrágok, melyeket korábban az elhunytak öltöztetésére használtak a ravatalozóban.

Vett is egy öltönyt rendkívül jutányos áron, és másnap már abban ment dolgozni. Ahogy a tárcáját próbálta betenni a zakó belső zsebébe, megdöbbenve vette észre, hogy sem a nadrágon, sem a zakón nincsen egyetlen zseb sem. Akik előtte hordták, azoknak nem volt szükségük zsebre, poggyász nélkül utaztak el.

A túlsó oldalra semmit nem tudunk átvinni. Sokan abban az illúzióban élnek, hogy ha elég ügyesek és elegendő ideig keményen dolgoznak, akkor egy szép napon megszabadulhatnak összes problémájuktól. Onnantól aztán semmi nem fog változni, minden marad ugyanúgy az idők végezetéig.

Csak az út van

Ez az egyik legtragikusabb tévedés, amit elkövethetünk. A problémák áradata soha nem fog megszűnni. Soha nem jutsz a dolgok végére. Ha meghalsz, akkor is maradnak elintézendő ügyeid. Az autódat valaki más fogja vezetni, a házadban valaki más fog lakni, a pénzedet valaki más fogja elkölteni.

Ha arra gondolsz, hogy a feladatlistádból majd egyszer mindent kipipálhatsz, jobb, ha ezt most elfelejted. A fejünkben levő kis aggódásdobozt mindig újratöltjük. Néha úgy tűnik, hogy a nagy Alkotónak direkt ez volt a szándéka.

Az örökmozgó törvénye tehát arról szól, hogy rendezkedj be hosszú távra, mert nincs kezdet és vég.

Csak az ÚT van.