A mindennapi pénzkezelés – money management – nálunk valahogy nem túl népszerű. A témában külföldön megjelent tengernyi könyvnek csak egy töredékét adták ki magyarul, ami nyilván a kiadók tudatos döntése a piaci igények felmérése alapján. A magyarokat elsősorban a kreatív „pénzcsinálás” érdekli, a pénzkezelés sziszifuszi napi feladatai már kevésbé.

Pedig a gumiabroncs itt ér az aszfalthoz. Ha nincs rendszer, vagy van, de rosszul lett összerakva, annak pénzügyi durrdefekt a vége. Nem árt ezért újra és újra felidézni a pénz működtetésének legfontosabb szabályait. Íme a legfontosabb öt alapelv:

1. Minden hónapban pozitív legyen a cash flow-d.

Addig kell alakítani a pénzügyeidet, amíg el nem éred azt, hogy a plusz oldal (ami befolyik) nagyobb legyen, mint a mínusz oldal (amit elköltesz). Ehhez nem kell Nobel-díj, hiszen csak egy egyszerű kivonásról van szó. Azt viszont tudnunk kell – lásd 2. pont -, hogy mik a két oldal konkrét számai.

Ez azt jelenti, hogy folyamatosan kellene növelni a bevételeinket? Nem, csupán addig, amíg le nem fedi a megcélzott életszínvonalat. Mivel ez mindenkinek más,  a számok egyénenként eltérnek.

A pozitív cash flow-hoz a jövedelemtermelő képességünket kell növelnünk. A megoldás az egész életen át tartó tanulás. Ez azonban nem elég. A megszerzett tudást cselekvési stratégiával át kell ültetni a gyakorlatba, hogy a pénzáramlás beinduljon a kívánt volumenben.

2. Költségvetéssel dolgozz.

Minden országnak és nagyobb cégnek van költségvetési terve. Miért lenne ez másképp az egyén és a család életében? Tudnunk kell a konkrét számokat, hogy lássuk: a tervek mennyire valósultak meg.

A büdzsé követésére valamilyen szoftvert érdemes használni. Az Excel is jobb a semminél, de egy célszoftvert semmi nem tud „überelni”. Én már 15 éve a Microsoft Money-t használom, és tökéletesen elégedett vagyok vele. Ha magyar nyelvűt preferálsz, akkor ott van például a Családi Élettervezés, de angol nyelvű pénzkezelő szoftverrel szó szerint Dunát lehet rekeszteni, annyi van a piacon.

3. Minden pénzügyi célodra legyen célszámlád.

Ez a következőképpen működik. Egy adott időszakban (havonta célszerű, bár én hetente csinálom) a pluszpénz (bevétel mínusz költség, amiben az adó és a hiteltörlesztések is benne vannak) egy bizonyos százalékát tedd félre a pénzügyi céljaidra. Lehet úgy is, hogy ezek a bevétel bizonyos százalékai; ez már ízlés kérdése.

Mondjuk a családi bevétel 500.000 volt az adott hónapban, a kiadás pedig 400.000. A fennmaradó százezret például így lehet felosztani:

A. 20% (20.000) – időskori alap (soha nem nyúlok hozzá, és csak a kamatot költöm el).

B. 50% (50.000) – kocsira az induló befizetéshez (1 millió kell, így 20 hónap alatt összegyűlik)..

C. 30% (30.000) – nyaralásra (300.000 lesz, tehát így 10 hónap alatt összegyűlik).

Az így félretett pénzek lehetnek például egy banki alszámlán, vagy egy befektetési alapban, lényeg, hogy kerüljenek ki “a nagy kalapból”, és ne is lásd őket, mert különben elköltöd.

4. Folyamatosan keresd a költségcsökkentési lehetőségeket.

A költségvetés minden egyes tételére keresd a minimalizálás lehetőségét. Most áprilisban például a negyedéves egyhetes pihenésünkre a Kvarner-öbölbe megyünk. A szállást utazási irodán keresztül találtuk a neten. Mielőtt azonban írtunk volna nekik, a feleségem megtalálta az apartmant a Facebookon.

A tulajjal szerződve a költség így az eredetinek pont a kétharmada lett. Ha ezt az elvet minden egyes költségtételre alkalmazod, akkor a sok kicsi sokra megy alapján a hónap végén az eredmény jelentős megtakarítás lesz.

5. Okosan kezeld a hiteleket.

Az élet ciklikusan működik, és ez alól senki sem kivétel. Amikor jól mennek a dolgok, hajlamosak vagyunk „elszállni” és eladósodni, mondván, hogy gond nélkül ki tudjuk majd fizetni. Leszálló ágban azonban a bevételek lecsökkennek, és ez időnként több mint kellemetlen, ahogy a svájci frankos jelzáloghitelek kapcsán ezt jó néhányan megtapasztalták nálunk is az elmúlt években.

Az első számú szabály, hogy hitelt csak értéknövelő dologra vegyél fel, olyasmire soha, ami amortizálódik. Tehát vállalkozásra, ingatlanra, önképzésre igen, tévére, utazásra, bútorra, stb. soha. A másik alapszabály: addig nyújtózz, amíg a takaród ér. Soha ne legyen több a havi törlesztésed, mint a bevételeid maximum 20 százaléka, de ha biztosra akarsz menni, akkor inkább 10%-a.

Törekedj a fenti alapelvek betartására, mert sok kellemetlenségtől fogod magad megkímélni. Egyszerű, de nem könnyű feladat, viszont ha sikerül, akkor a pénz miatti aggódást örökre képes leszel kiiktatni az életedből.