Emlékszem, amikor a legelső személyiségfejlesztő könyvet a kezembe vettem, még 1988-ban (ezen a listán a negyedik). Ma is érzem a lelkesedést, ami az olvasásakor elfogott. Úgy éreztem, annyira forradalmian új dolgokat tanultam, hogy ha a gyakorlatban is alkalmazom majd ezeket, akkor egész biztosan megváltom majd a világot.

Azt hiszem, ez az önfejlesztő könyvek sikerének a kulcsa. Olvasol valamit, ami inspirál, felrepít és  tudást ad. Az ilyen könyvekre addig lesz igény, amíg egyetlen ember is él a földön. Sokszor kérdezik, hogy melyek azok a személyiségfejlesztő könyvek, amelyeket mindenképpen érdemes elolvasni.

Íme itt van öt klasszikus mű, ami az én életemet gyökeresen megváltoztatta:  

1. A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása (Stephen R. Covey)

Az első három olvasásra teljesen átment rajtam. Még szerencse, hogy a sok jó kritika hatására elolvastam néhány évvel ezelőtt negyedszerre is, és akkor betalált. Hirtelen megvilágosodtak az összefüggések, és összeállt a kép. Ez a könyv nem való mindenkinek, de aki mélyebb megértésre vágyik az élet dolgaival kapcsolatosan, az nem csalódik. Hét alapelvet tárgyal a személyes fejlődés azon területein, ahol paradigma váltásra – nézőpontunk és alapfilozófiánk gyökeres átalakítására – van szükség. Nélkülözhetetlen alapmű a személyes fejlődéshez.

2. Gyújtópont (Brian Tracy)

Ha a személyes hatékonyság témakörében keressük a legjobb tanítót, akkor a dobogó legfelső fokát Brian Tracy foglalja el. Könyveiben szinte csak „hús” van, a töltelék hablaty – a „zsír” – szinte teljesen hiányzik az anyagaiból. Mint író, emiatt a személyes példaképem is; ezt a stílust érzem magamhoz a legközelebb állónak ebben a műfajban. A Gyújtópontban zseniálisan összefoglalva minden megtalálható, ami az önszervezés témakörében lényeges információ. Ha elégedetlen vagy az eredményeiddel, és az időgazdálkodásban fejlődni akarsz, akkor kötelező olvasmány.

3. Gondolkozz és gazdagodj (Napoleon Hill)

Erről a könyvről nehéz újat mondani, olyan sokan és olyan sokszor dicsérték 1937-es első kiadása óta. Hogy mi a különleges benne? Hillnél senki nem írta le jobban azóta sem a gazdagodás – átvitt értelemben az értékteremtés – folyamatát. Nála jelenik meg először az a forradalmi gondolat, hogy a sikerünk elsősorban fejben dől el. A sikerhez vezető úton minden lényeges lépést végig vesz az égő vágytól a tervezésen át a specializált tudásig, tárgyalva a döntéshozatal, a kitartás, az önszuggeszció és sok más tényező szerepét. Néhány évente érdemes újraolvasni, én mindenesetre ezt teszem már 20 év óta.

4. Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket (Dale Carnegie)

Ahogy a bevezetőben említettem, ez volt életemben a legelső önfejlesztő könyv, amit olvastam. Ez a mű sem fiatal – szintén 1937-ben született -, de az idő nem fogott rajta. Az emberi kapcsolatokról szól, arról, amit a legtöbben ösztönösen érzünk: ha a munkánkban – és általában az életünkben – a másik embert tesszük az első helyre, vagy egyszerűbben: megtanulunk bánni az emberekkel, akkor megsokszorozzuk az eredményeinket. Egy olyan világban, ahol minden a pénzről és a teljesítményről szól, üdítően más megközelítést nyújt Dale Carnegie munkája. Ha egy kicsit jobban odafigyelünk egymásra, akkor ettől jobban működnek a dolgok, függetlenül attól, hogy mi az alapcélunk és milyen területen tevékenykedünk.

5. Pszichokibernetika (Maxwell Maltz)

Mit tudhat egy plasztikai sebész a pozitív énkép kialakításáról? Az igazság az, hogy nagyon is sokat. Dr. Maltz megfigyelte, hogy a betegei egy részénél a műtét nem hozta meg a belső megelégedettséget és kiegyensúlyozottságot, hiába sikerült egészen kiválóan. Ennek eredt a nyomába, és így született meg 1960-ban a 20. század egyik alapműve az énkép fontosságáról. Nagyrészt Maltznak köszönhetjük az önbecsüléssel kapcsolatos mai tudásunkat, illetve olyan alaptechnikák is hozzá vezethetők vissza, mint a vizualizáció vagy a megerősítések. A könyv szintén alapmű tehát, főleg azok számára, akik az önbizalmuk megerősítésén dolgoznak.