Tudásalapú Társadalom

Tudásalapú Társadalom

Weisz Erik 1874-ben született Budapesten. Miután családjával kivándorolt Amerikába, az ambiciózus fiú szédületes karriert futott be Harry Houdini néven, mint bűvész és szabadulóművész. A világhírű illuzionista 52 évesen halt meg, és halála ugyanolyan volt, mint az élete: különös és egyedi.

Amikor Houdini azzal dicsekedett, hogy hasfala bármekkora ütést kibír, egy elsőéves egyetemista, Jocelyn Whitehead minden előzetes figyelmeztetés nélkül négy hatalmas ütést mért az illuzionista gyomrára. Vakbele valósággal „szétrobbant”, és a szövődményként fellépő hashártyagyulladás Houdini 11 nappal későbbi halálához vezetett.

Houdini esete jól példázza a felkészülés fontosságát. Ha a környezetünk eseményei váratlanul érnek minket, akkor ennek katasztrofális következményei lehetnek életünkre.

Ha a világ lassan változik, akkor bőségesen van idő az alkalmazkodásra. Amikor azonban annyira felgyorsul a változás tempója, mint napjainkban, akkor folyamatosan „képben kell lennünk”, és azonnal reagálnunk kell.

Tovább olvasom


A siker kulcsa – Maximális teljesítmény

A siker kulcsa – Maximális teljesítmény

1992 őszén, amikor a siker témakörét már intenzíven tanulmányoztam, egy barátom néhány kazettát nyomott a kezembe, azzal a felkiáltással, hogy ez valami egészen különleges, és ilyet még életemben nem hallottam. Igaza volt. A 12 órás, maratoni hanganyag alapjaiban változtatta meg gondolkodásomat, éppúgy, mint sok millió másik emberét szerte a világon.

Tovább olvasom


Növekedés vagy biztonság?

Növekedés vagy biztonság?

Ma folytatom a Szegénységtudat és Bőségtudat soraihoz fűzött magyarázó kommentárjaimat a növekedés és a biztonság nagy dilemmájával. A teljes táblázatot megtalálod itt.

A SZEGÉNYSÉGTUDATTAL ÉLŐ EMBER BIZTONSÁGRA VÁGYIK, EMIATT FELÁLDOZZA A NÖVEKEDÉST.

A BŐSÉGTUDATTAL ÉLŐ EMBER NEM HISZ A BIZTONSÁG LÉTEZÉSÉBEN, EZÉRT A NÖVEKEDÉS ÉRDEKÉBEN FELÁLDOZZA A BIZTONSÁGOT.

Amikor a törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, rendkívül veszélyessé vált a Selyemút, amelyen évszázadokon át érkezett Nyugat-Európába a selyem, a fűszeráru, és más luxuscikkek. Kellett egy másik útvonal Indiába.

Egy „őrült” Genovából a fejébe vette, hogy – a Föld gömb alakja miatt – ha elindul nyugatnak, előbb-utóbb beleütközik Indiába. Úgy hívták, hogy Cristoforo Colombo, vagyis magyarosan Kolumbusz Kristóf. (Jó magyar szokás, Verne Gyuláról is azt hittem hatodikig, hogy valahol a Dunántúlon született, azért is tud olyan hitelesen írni Sándor Mátyásról.)

Tovább olvasom


Miért nem tűzünk ki célokat?

Miért nem tűzünk ki célokat?

A célok működésével kapcsolatban a legtöbb embernek teljesen sötét a képernyő. Ez persze nem az ő hibája. Mivel az iskolák nem tanítanak olyan ismereteket, mint siker, boldogság, személyiségfejlesztés, vagy pozitív gondolkodás, honnan is tudhatná?

Régi korokban az Élet működésével kapcsolatos „titkok” tudói a bölcsek egy szűk körére korlátozódtak, mint a druida papok, az illuminátusok „megvilágosodottjai”, szabadkőművesek, és a hasonló titkos társaságok gondosan kiválasztott tagjai.

Ma ez a tudás ott van a könyvekben, és mindenki számára hozzáférhető. Ahogy azonban a Harvard felmérésből is kitűnik, csak egy kisebbség használja a célok kitűzésének és a siker alapelveit. Bizonyos szempontból tehát ugyanott tartunk, ahonnan az írott történelem hajnalán, hatezer éve elindultunk.

Tovább olvasom