Így gondolkodnak a gazdagok

Így gondolkodnak a gazdagok

Hosszú ideig csak elméleti feltételezéseim voltak a gazdagok gondolkodásmódjáról, miután azonban 2013 őszén egy dollármilliomos lett a coachom, egy ideje most már a gyakorlatban is lehetőségem van megfigyelni a különbségeket a gazdagok és a szegények gondolkodása között. A különbség sokkoló.

Rich Las Vegasban él – ilyen névvel persze könnyű 🙂 – egy hatalmas ranchon a lovaival és a Cadillacjeivel, nem mellesleg pedig felerészben a tulajdonosa a világ egyik legnagyobb coach hálózatának. Nem első generációs milliomos, saját bevallása szerint a nagyapja sokkal gazdagabb volt, mint ő.

Sokat beszélünk a bőség és a gazdagság gyakorlatban is működő filozófiájáról, és most itt van 8 pontban, amit a bő egy évben tanultam tőle:

1. A gazdagok elhagyják a komfortzónát.

Megszámlálhatatlan alkalommal hallom tőle, hogy „test and measure”, vagyis tesztelj (kísérletezz) és mérd az eredményt. Ha pénzt akarsz „csinálni”, akkor ez a menete: (1) tervet csinálsz a legjobb tudásod szerint, (2) halogatás nélkül belevágsz (ha kockázatos, akkor is!), (3) mérőszámokkal követed a terv hatékonyságát és (4) ami nem működik, azt könyörtelenül kidobod és új tervet dolgozol ki arra a területre.

A ciklust addig csinálod, amíg 100%-osan nem működik a stratégia és a célelérés. Mit csinál ehelyett a legtöbb ember? Egóból görcsösen a régi, úgymond „bevált” dolgokhoz, még akkor is, ha az csak döcögve működik. Lényeg, hogy ne kelljen elhagyni a komfortzónát.

2. Aki igazán gazdag, az nem érzi szükségét, hogy mutassa kifelé.

Schwarzenegger mondta, hogy egy Porschénak nem kell gyorsan mennie; mindenki látja, hogy egy Porsche. A gazdagok a vagyonukat olyan dolgokba fektetik, ami pénzt termel nekik. Ami amortizálódik – autók, ingóságok, stb. -, az inkább viszi a pénzt. Mivel nem akarnak senkit sem lenyűgözni, jól élnek, de bőven a lehetőségeik alatt.

3. A gazdagok a legtöbb esetben vállalkozók.

Alkalmazottként jóval kisebb az esélyed, hogy jómódú legyél. Még Amerikában is. Az alkalmazott megy felfelé a vállalati ranglétrán, de az lesz gazdag, akié a vállalat és a létra.

4. A gazdagok gazdagok társaságát keresik.

Az átlagember a barátai megválasztásakor minden tudatosság nélkül dönt. Az a helyzet azonban, hogy annyit fogsz keresni, amennyi a legközelebbi ismerőseid jövedelmének átlaga. Igen, ez valóban szembe megy az „egyenlőség és testvériség” gondolatával kicsit, de attól még igaz.

5. A gazdagok takarékoskodnak.

Warren Buffett ugyanabban a házban lakik, amiben 1958-ban. Bill Gates úgy öltözködik, mint ha összesen három pulóvere, két zakója és két nyakkendője lenne. A gazdagoknak fontosabb, hogy legyen pénzük, mint hogy kifele mutassák a csili-vilit, ezért jól kidolgozott megtakarítási és befektetési terv szerint működtetik a pénzügyeiket.

6. A gazdagok magasra „lőnek”.

Az átlagember beéri átlagos célokkal, amelyek eléréséhez nem kell kimozdulni a komfortzónából. A gazdagok ellenben óriási, akár őrültségnek vagy lehetetlennek tűnő álmok elérését tűzik ki maguk elé. És mi történik? Gyakran el is érik őket.

7.  A gazdagok az „emelőhatásra” építenek.

A szegények egyes-egyedül a kemény munkában hisznek. Ez valóban szükséges, legalábbis az elején. A sok munka azonban önmagában nem tesz gazdaggá. Mindent nem csinálhatsz magad, mert az időd véges.

Az emelőhatás vagy időtöbbszörözés (angolul leverage) a megoldás, ha igazán sok pénzt akarsz. A gyakorlatban ez lehet delegálás, kiszervezés, befektetés, önműködő vállalkozás, jogdíjas termék, stb. Sok megoldás létezik, de mindegyikhez először fejben kell megváltoztatni a gondolkodásmódunkat.

Nézd végig a fenti listát. Ha a hétből legalább ötöt csinálsz, akkor sínen vagy. Ha még nem, akkor ebbe az irányba érdemes haladni.Időbe telik, de az út végén ott fog várni a jól megérdemelt jómód és anyagi függetlenség.

Ha tetszett, oszd meg!

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.