Önkorlátozó hiedelmek – 6 gumikrokodil, ami meggátol, hogy eljuss a túlsó partra

Önkorlátozó hiedelmek – 6 gumikrokodil, ami meggátol, hogy eljuss a túlsó partra

Gyerekkorunkban még minden lehetséges. December elején jön egy nagy szakállú bácsi piros ruhában, és csokit osztogat, Karácsonykor jön a Jézuska, akit ugyan még sohasem láttunk, de biztos létezik, mert megbízhatóan szállítja azt a rengeteg ajándékot minden évben. Aztán ott a Nyuszi, meg a manók, és a gonosz boszi, aki anya szerint olyan, mint a szomszéd néni, szóval szép kerek a világ és nincsenek korlátok.

Tele vagyunk álmokkal és tervekkel. Körbeutazzuk a földet, Nobel-díjat kapunk, foci VB-döntőn mi lőjük a győztes gólt, még hisszük, hogy „a távolságot, mint üveggolyót, megkapod; óriás leszel”. A jövő szép és ígéretekkel teli.

Tovább olvasom


Az ok-okozat törvénye

Az ok-okozat törvénye

A célok varázslatos működésének hátterében a világegyetem két legfontosabb működési elve rejlik: a vonzás, illetve az ok-okozat törvénye.

A vonzás törvénye kimondja, hogy amilyen belül, olyan kívül is, vagyis domináns gondolataink alakítják életünket. Az utóbbi időben ezzel a személyiségfejlesztő alapelvvel sokat foglalkoztak a Titok kapcsán, ezért itt most nem megyünk bele a részletekbe.

A célok szempontjából azonban a kauzalitás, vagy más néven az ok-okozat törvénye még nagyobb jelentőséggel bír. Ezt a törvényt először Arisztotelész, a nyugati civilizáció egyik legnagyobb hatású gondolkodója fogalmazta meg i.e. 350 körül.

Tovább olvasom


A vonzás törvénye

A vonzás törvénye

Ha a célokról beszélünk, a vonzás törvénye kikerülhetetlen. Rhonda Byrne könyve, a Titok sokat tett az elmúlt néhány évben a gondolat népszerűsítéséért, a gyakorlati alkalmazással azonban tapasztalatom szerint sokan küzdenek.

Itt a megoldás: A TITOK = CÉLOK. Nem több és nem kevesebb. A vonzás törvénye a következőt mondja: amilyen belül, olyan kívül is, vagyis külső világunk belső világunk tükörképe.

Nézd meg, mi vesz körül, és megtudod, milyenek belső gondolataid! Ha nem tetszik, amit látsz, bármikor változtathatsz rajta gondolkodásmódod átprogramozásával. Ez a célok lényege.

Tovább olvasom


A zóna törvénye és a célok

A zóna törvénye és a célok

Amikor a zóna törvénye szóba kerül, az első gondolatom a sport, ezen belül is a foci. A World Soccer labdarugó-magazin 2007-es szavazásán a valaha volt legjobb futballcsapatok között a magyar Aranycsapata – több mint előkelő – második helyen végzett. Egy ilyen lista természetesen nagyon szubjektív, de bárki is készíti, Puskásék mindig benne vannak az első tízben.

Ritka az, amikor egy válogatotton belül hat futballzseni is helyet kap; esetünkben azonban ez történt. Grosics, Bozsik, Hidegkuti, Czibor, Kocsis és Puskás mindannyian a sportág legnagyobb varázslói közé tartoztak.

Tovább olvasom


Szerendipitás és a Folyosó-elv

Szerendipitás és a Folyosó-elv

1999-ben ötszáz, különféle szakterületeken dolgozó brit orvost kérdeztek meg, hogy a huszadik században mi volt véleményük szerint a legnagyobb orvosi felfedezés. A szavazást – és ezzel Az évszázad orvosi csodája címet – elsöprő fölénnyel az első antibiotikum, a penicillin nyerte, melynek felfedezése kiválóan illusztrálja a szerendipitás varázslatos elvét.

A penicillin felfedezője, Alexander Fleming 1928-ban a St. Mary’s kórházban dolgozott laborvezetőként. A betegektől levett baktériumminták kitenyésztése és a törzsek beazonosítása volt laboratóriumának egyik fő feladata.

A munkakörülmények azonban nem voltak ideálisak. A labor az épület alagsorában, a kazánház mellett kapott helyet. A fülledtséget csak az ablakok sűrű nyitogatásával tudták valamelyest csökkenteni. Ilyenkor a huzat a kórház parkjából port és leveleket sodort be a helyiségbe. A tenyészetek ezért gyakran tönkrementek.

Tovább olvasom


Szinkronicitás: mindennapi csodáink

Szinkronicitás: mindennapi csodáink

Biztos Te is fel tudsz idézni az életedből úgynevezett „véletleneket”. Rágondoltál valakire és a következő pillanatban ő hívott. Nem volt pénzed az adót befizetni és másnap jött egy nem várt utalás. Aki nem hisz a szinkronicitás hatalmában, az csak legyint, mondván „ezek csak véletlen egybeesések, nincs nagy jelentőségük”.

Túl sok van azonban ezekből a „véletlenekből” ahhoz, hogy kézlegyintéssel elintézzük őket. Népi megfigyelések is alátámasztják a jelenséget. Két közmondás a negatív oldalról: „szegény embert ág is húzza” vagy „a baj nem jár egyedül”.

Tovább olvasom